Hány fajta tésztát ismernek?
Ha a tésztára gondolunk, legtöbbünknek legfeljebb csak a spagetti, a csőtészta vagy az orsó tészta jut eszébe.
És Önök hogy vannak ezzel?
Nagy változások ELŐTTE és UTÁNA. Sokáig azt hittem, hogy ezek csak mesés történetek, amelyekkel csak megtöltik a bulvárlapok tartalmát, és az átlagember számára nem elérhető.
De aztán megértettem, hogy életünket saját magunk irányítjuk, és ha az ember akar valamit, tesz érte valamit, és türelmesen, kitartóan és elszántan csinálja, akkor nincs olyan erő a világon, amely megállíthatná. És elkezdtem teljesíteni az akaratomat.
Amikor 2017. május 11-én először találkoztam Vladimír Hirkával, személyi edzővel, táplálkozási tanácsadóval, kínai orvoslás szakértővel, a mérleg mutatója még szörnyűbb számot mutatott, amitől kezdtem aggódni. 152,1 kg-ot mutatott.
152,1 kg?!
Ez nem lehet igaz! Elvből soha sem mértem magam, hacsak az orvos nem kényszerített rá. Hiszen még mindig ugyanolyan vagyok, igen, kövér vagyok, de már nem hízok. Évek óta nyugtattam magam ezzel a kegyes hazugsággal. Csak amikor azt láttam, hogy azt a nadrágot, amiben diplomáztam, és akkor még bő volt rám, nem tudom bekapcsolni többé, akkor döbbentem rá, hogy tévedek, és egyáltalán nem tudok uralkodni a testem felett.
Nem akarok megfogalmazni általános igazságokat, én sem szeretem, ha valaki beskatulyáz engem. De valószínű, hogy nem tévedek, ha azt írom, hogy a legtöbb elhízott ember az evéssel pótolja azt, ami hiányzik az életéből. Kívülről lehet, hogy elégedettnek tűnnek, pufóka arcok csak mosolyognak ránk. De egy ilyen ember lelke gyakran törékenyebb, mint egy 50 kilós modellé. Ez velem is így volt, amíg egyszerűen azt nem mondtam, hogy elég, és arra vágytam, hogy megváltoztassam az életem. Megértettem, hogy nem csak a fogyásról van szó, hanem egy pszichológiai lendületről is, amit előidéz.
Azt tudtam, hogy nem akarok semmit kipróbálni. Hogy csak akkor fogok lefogyni, ha én is úgy DÖNTÖK. Azzal a tudattal vágtam bele, hogy a szokásaim megváltozása tartós lesz, mert különben nem lenne értelme az egész erőfeszítésnek, és a fogyókúrás maraton után megjelenik a sokak által emlegetett JOJO-effektus. Ahhoz, hogy próbálkozásom sikerében ne kételkedjek, túlságosan is nagy eufória hajtott, és az a jövőkép, amiért harcolok. Ez volt az első diétám, de biztos vagyok benne, hogy az utolsó is, mert nagyon nem akarom visszahízni a kilókat.
Egy hónap alatt hét kiló mínusz, három hónap alatt húsz, és hat hónap alatt harmincöt kg. Tizennégy hónap alatt hetven kilót fogytam. Sokan kérdezik tőlem: „Sokat fogytál, igaz?”. De ez pokolian sok idő volt, mert minél jobb eredményeket értem el, annál keményebb követelményeket/célokat tűztem ki magam elé. Szisztematikusan körülbelül öt kilót fogytam havonta, ettől több már valószínűleg az egészséges fogyás határa felett lenne, amit oly sokszor hangsúlyozott már a feljebb említett edzőm, Vladimír Hirka.
Az internet korát éljük, így ma már mindenki össze tudja állítani magának a saját fogyókúrás programját, mivel rengeteg cikket találhatunk a felhőkben a témával kapcsolatban. Nekem azonban két dolog miatt volt fontos a szakértővel való együttműködés – először is biztos voltam benne, hogy valaki figyelni fog rám, és nem lépem át azt a határt, amit még a szervezetem elbír. A második tényező pszichológiai volt – az embernek egyszerűen szüksége van egy társra, valakire, aki motiválja, végigkíséri az úton, és akire támaszkodhat szükség esetén. Minden alkalommal, amikor a mérleg nem azt a számot mutatta, amit szerettem volna, eljött velem Vlad is az edzésre egy órára, és arról beszélt nekem, hogy egy év múlva olyan leszek, mint a nádszál, és ilyenkor a szívem mindig hevesen dobogott. De ne értsenek félre – ha el akarjuk érni a kitűzött célunkat, nem elég hozzá még a legjobb edző sem, a legnagyobb ostort nekünk kell a fejünk felett tartani.
Azt akarom hangsúlyozni, hogy az én receptem az „egész ember elvesztésére” a valóságban egyáltalán nem egy csoda. Ha most azt várják, hogy egy forradalmi módszert fogok bemutatni, akkor feleslegesen olvassák ezeket a sorokat. Hogyha egészségügyi probléma nem akadályozza önöket a fogyókúrában, akkor csak három tényező kombinációja kell hozzá: étrend, testmozgás, és a vágyaik intenzitása.
Így hát elkezdtem sok zöldséget, gyümölcsöt, csirkehúst és halat, gabonaféléket, hüvelyeseket enni, de a jól kiválasztott tejtermékeket is, például túrót vagy a táplálóbb joghurtokat. Még a számomra korábban népszerűtlen tojásnak is adtam esélyt, ami kiváló fehérjeforrás.
Az édes limonádék helyett vizet iszok. De a fogyókúra nem válhat rögeszmévé, ezért érdemes néha megszegni, és azt enni, amit csak szeretnénk. „Heti két nap nyugodtan kényeztessük magunkat valamivel, amit egyébként nem lenne szabad, mindig meg kell lepni a szervezetünket, azután annyival jobban tud emészteni” – mondta mindig Vláďa. Ennek köszönhetően én is ettem pizzát, hamburgert az egyik gyorsétteremben, a kedvenc chipsemet, és még tejszínhabos süteményt is a búcsúban. Fontos, hogy ismerjük az egyensúlyt, és biztosnak kell lennünk abban, hogy ha véletlenül felszedünk pár dekát, akkor le is tudjuk adni, majd zökkenőmentesen folytatjuk erőfeszítéseinket. Pszichológiai szempontból ez egy észszerű tény, nem kell egyáltalán annyira szigorúan venni, hogy SOHA többé nem ehetünk a kedvenc kis bűnös finomságainkból. Ellenkezőleg, ha csak valamilyen alkalmakkor fogjuk magunknak megengedi a finomságokat, annál jobban fogjuk élvezni.
A csomagolt termékeknél a címkén is megtaláljuk, de a kimért áruk esetében keresgélni kell, amire pl. az említett alkalmazás is tökéletes. Eleinte persze nem terveztem számolnia kalóriákat, nekem olyan furcsának tűnt volna ebéd előtt számolgatni. De végül rájöttem, hogy ez az információ megnyugtat. Nyugodtan ehetek egy fagyit, ami 150 kalóriát tartalmaz, és tudom, hogy ez még belefér a napi limitembe. Ami a felső limitet illeti, én 2000 kalóriát tűztem ki, ami egy felnőtt ember napi ajánlott bevitele. Azt viszont tudom, hogy egy egészséges, eleget mozgó fiatal férfi esetében manapság azért ennél az átlagnál kicsit magasabb energiabevitelre van szüksége, ezért én is fokozatosan növelem.
Idővel már nem voltam megelégedve a kalóriaszámokkal kapcsolatos egyszerű információkkal, hanem az ételek összetétele után is kezdtem tájékozódni. Olyanokat kerestem, hogy mennyi fehérjét tartalmaznak az egyes élelmiszerek, mennyi szénhidrátot és főleg mennyi cukrot, zsírt, különösen telített zsírsavakat, és rostot. Mindezekből mennyit, és milyen arányban kell bevinni naponta. Ennek köszönhetően biztos voltam benne, hogy nem az izomtömegből veszítek, hanem zsírtömegből. És meg kell említenem még egy jó szabályt is – az ételnek, amit eszünk, ízlenie kell. Soha nem tömtem magamba olyat, ami nem kellemes az ízlelőbimbóimnak, ez biztosan nem a diéta célja.
Ami az edzést illeti, Vláďával a heti két edzés modelljét választottuk. A edzések nehézségén és összetételén fokozatosan változtattunk.
Ma már ugrálok az edzőteremben, futok, olyan pozíciókba hajlítgatom a testem, amiket eddig nem is ismertem, és néha még bokszolok is. Mindezt örömmel csinálom, amit Vláďa minden alkalommal a lelkemre köt. Rehabilitációs és stabilizáló gyakorlatokkal kezdtük, saját testsúlyunkkal dolgoztunk, amihez fokozatosan beiktattuk az állóképességi edzéseket, az utóbbi időben pedig egyre több erőgyakorlatot is.
Szeretek úszni is, hetente legalább egyszer, kedvem szerint néha 1500, néha 2000 métert úszok. A sétálásba pedig beleszerettem, mert egy több kilométeres esti séta nem csak a kalóriákat égeti el, hanem a gondolatainkat is kitisztítja. Mindezektől függetlenül tudom, hogy sok munka vár még rám. Az edzést biztosan nem fogom abbahagyni, az együttműködésünk a Vláďo-val pedig tovább folytatódik.
A nem kívánt mellékhatásoktól való félelem sok embert elriaszt az életmódváltástól. Jarka barátom figyelmeztetett, aki évekkel ezelőtt maga is átesett ezen a folyamaton, és harminc kilót fogyott,: „Vigyázz a megereszkedett bőrre, nehogy kihulljon a hajad, és ne romoljanak a fogaid”. De a szervezetem egyelőre még bírja. Valószínű, hogy eltart majd egy ideig, amíg olyan nem lesz, mint amilyet szeretnék, de ahogy a fogyásom sikerében sem kételkedtem, így arról is meg vagyok győződve, hogy ezeket is le fogom tudni küzdeni.
Amikor egy olyan régi ismerőssel találkozok, aki az átalakulásom kezdete óta nem látott, sokszor megesik, hogy egy ideig azon tétovázik, hogy tényleg én vagyok-e. Egyesek ráadásul pedig azt hiszik, hogy beteg vagyok. De mindenkit csak arról biztosíthatok, hogy a testem és a lelkem most a legegészségesebb az elmúlt huszonhét év alatt, amióta édesanyám megszült engem. Az gondolat is melengeti a szívemet, hogy mennyire büszke lenne rám, ha megélte volna az én átalakulásomat.
A szerkesztőség megjegyzése: Josef Martínek lefogyott, és Vladimír Hirka személyi edző és táplálkozási tanácsadó felügyelete alatt edz Prágában.
Ha a tésztára gondolunk, legtöbbünknek legfeljebb csak a spagetti, a csőtészta vagy az orsó tészta jut eszébe.
És Önök hogy vannak ezzel?
Folytassa az olvasást 29.5.2024
Szépen megtervezték az edzéseket és a diétákat, izgatottak, hogy újra belevághatnak, majd reggel azzal az érzéssel ébrednek, hogy egy egész lócsorda futott át Önökön az éjszaka folyamán?
Itt van „moribundus“! Mi legyen?
Folytassa az olvasást 21.1.2025
Amikor az ügyfeleim azt kérdezik, hol és hogyan kezdjék megváltoztatni az étkezési szokásaik, hogy karcsúak és egészségesek legyenek, a válaszom mindig ugyanaz: kiegyensúlyozott étrenddel.
Gyakran tapasztalom, hogy az emberek hajlamosak kihagyni az alapokat, és hajlamosak belevágni az étrendek bonyolultságaiba és részleteibe. Ezzel kihagyják a lényeget, és nincsenek tudatában az étrendjük alapvető hibáival, ami időveszteséghez, akaratvesztéshez, energiapazarláshoz és anyagi veszteséghez vezet.
Folytassa az olvasást 15.1.2025
Milyen sikerben volt ma részük? Milyen jó élményük volt ma? Min tudtak ma nevetni egy jót? Mi tette ma Önöket boldoggá? Miért hálásak ma?
Minden kérdésre tudnak válaszolni? Ha IGEN, gratulálok, valószínűleg tudják, hogyan kell hálásnak lenni.
Folytassa az olvasást 8.1.2025
A karácsony az öröm, a nyugalom és – valljuk be – az étkezések ünnepe.
Táplálkozási szakértőként minden hagyományos finomságot megeszek, de csak ésszel és annak tudatában, hogy az elégedett test kulcsa nem a szigorú szabályokban, hanem az egész éves egyensúlyban rejlik.
Folytassa az olvasást 1.1.2025
Amikor fogyni próbálunk, vagy csak megtartani a súlyunkat, a karácsonyi ünnepek általában az aggodalommal és izgatott várakozással telnek, hogy mi is lesz vajon az extra lakomázás után.
Tekintsék meg hét tippemet, amelyeket eredetileg csak az ügyfeleimnek készítettem. Hiszem, hogy segít az ünnepek nyugodt eltöltésében, annak ellenére, hogy most másként tesznek, mint amit évek óta megszoktak.
Folytassa az olvasást 25.12.2024