Éheznünk kell, amikor fogyókúrázunk?
Néha azt mondják, hogy éhezés nélkül nem megy. Amikor fogyni akarunk, elkezdünk kevesebbet enni, így törvényszerű, hogy éhesnek kell lennünk. De ez tényleg így van?
És ha igen, mit lehet tenni ez ellen?
Szinte minden nap válaszolok interneten az alábbi kérdések egyikére a www.dine4fit.hu alkalmazás alapvető használatára vonatkozóan
Tisztázzuk most egy helyen ezeket.
Miket is kérdeznek általában?
Minden ember egyéni, és mint ahogy azt minden tanácsadó és terapeuta tudja a saját gyakorlatából, mindenkinél valami mást kell megoldani. De valahol mindig el kell kezdeni. Viszont a bevitel és a tápanyag kiszámításának nem sok változata és lehetősége van. Akkor miért nem használjuk azt a rendszert, amellyel a dine4fit működik, és x másik számítási lehetőséget keresünk, amelyek megtalálhatók az interneten?

A Dine4Fit egy egyenletet választott a bazális alapanyagcsere kiszámításához, ami bizonyos energiafelhasználási együtthatókkal dolgozik, és olyan tápanyag-eloszlást állítottak be, ami a legtöbb felhasználónak megfelel, speciális igények nélkül. Mielőtt újabbnál újabb lehetőségeket kezdenénk keresni, mi lenne, ha kipróbálnánk?
Adják meg adataikat az űrlapon: életkor, magasság, súly. És a napi aktivitás szintjét (erre még visszatérünk). Az alkalmazás pedig tegye a dolgát. Mindent kiszámol, beállít, hogy mennyi energiát kell bevinnünk egy nap és miből kellene állnia: vagyis mennyi fehérjét, zsírokat és szénhidrátot kell beépíteni az étrendünkbe.
És vigyázat, most jön a varázslat: Ezt a beállítást tartsuk be egy ideig. Legalább két hétig, de inkább egy hónapig. Eltarthat egy ideig, amíg a változtatások mutatkozni fognak. Egyszerűen fogalmazva, a szervezetünknek rá kell jönnie, hogy komolyan gondoljuk, és hogy nem fog szenvedni.
A megfelelő aktivitás beállítása a legaggasztóbb. Van, aki úgy gondolja, hogy a legjobb, ha csak az alapokat írja be, és napközben az energiát és a tápanyagot aszerint pótolja, hogy hogyan mozog, és az aktivitás rögzítése után hogyan íródnak felül az értékek az alkalmazásban (igen, elég csak beírni amit csináltunk, és a számok maguktól változnak, nem kell semmi mást tennünk). Ez a helyes eljárás? Elképzelhető. De van egy kockázata. Előfordulhat, hogy az adott tevékenységre fordított energia rosszul van megmérve. A becslés önmagában általában nem elegendő. Ilyenkor előfordulhat, hogy rögzítéskor jelentősen túlbecsüli, hogy egy személy mennyi energiát adott le a valóságban. Ha pedig túl sok felhasználást rögzítünk (ami nem egyezik meg azzal, amit ténylegesen leadtunk), akkor a tápanyag és így az energia mennyisége is nagyon megnövekszik. Egyszerűen fogalmazva, túl sokat fogunk enni. És így nem fogunk fogyni.

Az én esetemben, és így a felhasználóknak is ajánlom, érdemesebb az átlagosnak megfelelő aktivitási szintet beállítani. Nem azt, amit ideális esetben tenni szeretnénk. Hanem azt, ami éppen most reálisnak tűnik. A weboldalon található alkalmazásban egyértelműen le van írva, hogyan néznek ki az egyes szintek. Az ülő szint, amit annyira szeretnek megjelölni az emberek azzal a tudattal, hogy valójában nem is járnak sehova edzeni, igazából csak olyanoknak való, akik egész nap ülnek és fekszenek. Egy átlagos háztartásban, például egy gyesen levő kisgyermekes anyuka esetén, inkább az enyhén aktív szint a jó választás.
Mi mindent kell tevékenységként beírnunk? Éppen azért vannak jelen a tevékenységi szintek, hogy ne kelljen mindent beírnunk. Az alkalmazás már azzal számol, hogy dolgozunk, főzünk, takarítunk, bevásárolunk, otthon ezt-azt elintézünk. És ha rendszeresen sportolunk, azt is beleszámolja. Persze a legalapvetőbb dolgokkal is számol, vagyis olyanokkal, hogy lélegzünk és élünk (igen, ez a bazális alapanyagcsere). Ha nullás aktivitást írunk be, akkor azért lesz olyan alacsony a beviteli érték, amit a rendszer beállít, mert hirtelen nem számol a normális életvitellel (amit ott tevékenységként kellene megadnunk). Ezzel vissza is térünk ennek a pontnak az elejére.
Igen. Ez a beállítás nem az egyes tápanyagok lehető legmagasabb beviteli értékét mutatja, és nem azt jelenti, hogy a fogyás érdekében ettől kevesebbet kellene enni. Ez a beállítás – ha mindent helyesen adtunk meg – már azt mutatja, hogy mennyit kell enni a fogyás érdekében (vagy az általunk választott cél érdekében). Ha ettől lényegesen kevesebbet fogunk enni, akkor a szervezetünk tápanyag- és energiahiányban fog szenvedni. És a legtöbb krónikus diétázó már meggyőződött, hogy az éhezéssel valamikor a múltban valahogy nem tudott lefogyni.
Kissé paradoxonnak tűnik: ha fogyni akarunk, kevesebbet kell ennünk. Igen, de mérsékelten. Az ilyen éhezés ugyanis csak oda vezet, hogy a szervezet úgynevezett takarékos üzemmódba kapcsol, és megtanul gazdálkodni a kevés energiával. És az éhezés is nagyon gyakran oda vezet, hogy időnként egyszerűen „felrobbanunk”, és kompenzálásként mindent megeszünk, ami csak elérhető. És ez a hirtelen többlet energia nagyrészt zsírként raktározódik el rosszabb időkre (leegyszerűsítve, hogy jobban el tudjuk képzelni).
Gyakori kérdés, amelyre a 2. pontban kell keresnünk a választ. Ha tevékenységek nélkül adjuk meg az adatokat, akkor egy adott egyenlet szerint számolja az elméleti alapanyagcserét, és valahol a deficitet is figyelembe kell venni, ha a fogyás a cél. Ha azt adjuk meg az alkalmazásban, hogy nem csinálunk semmit, és egész nap csak fekszünk, akkor nagyon alacsony számból kell kivonni – és így a szükséges bevitelt kevesebbre fogja kiszámolni. Tehát ismét csak azt tudom mondani: helyesen kell megadni a tevékenységet/aktivitásokat (vagy folyamatosan kell kiegészíteni).
Amennyiben lehetséges, akkor jobb, ha az alapanyag tömegét nyers állapotban, hőkezelés előtt adjuk meg. Viszont ha az egész családnak főzünk, és így nehezen tudjuk kiszámolni, akkor természetesen a főzés után is lemérhetjük az alapanyagot – és rögzítéskor kiválaszthatjuk a megfelelőt! Az alkalmazásban fel van tüntetve, hogy például „főtt tésztáról” van szó. Ha csak néhány főre főzünk, és az adagok körülbelül egyformák, akkor a hozzávalókat nyers állapotban lemérhetjük, és szükség szerint egyszerűen elfelezhetjük, négy részre, vagy igény szerint elosztjuk. Igen, néha ez egy kis matekot igényel.
konkrétabb kérdések a folytatásban
Néha azt mondják, hogy éhezés nélkül nem megy. Amikor fogyni akarunk, elkezdünk kevesebbet enni, így törvényszerű, hogy éhesnek kell lennünk. De ez tényleg így van?
És ha igen, mit lehet tenni ez ellen?
Folytassa az olvasást 23.9.2022
A hula hoop karika, avagy karikás-táncolás egy népszerű játéksport, amelynek a modern formája a hatvanas években Amerikában alakult ki.
Rövid időn belül népszerűvé vált az egész világon. Bizonyára Önök is emlékeznek a karikára az iskolai évekből.
Folytassa az olvasást 10.6.2026
Az alma a kezdetektől fogva kíséri az emberi társadalmat.
Sokan úgy hiszik, hogy az a bizonyos gyümölcs a paradicsomban, amelyet Éva leszakított, egy alma volt. Találkozhatunk almákkal a görög mítoszokban is, sőt az alma még a császári menyasszony-választás során is szerepet kapott.
Folytassa az olvasást 2.6.2026
Talán egyetérthetünk abban, hogy a szexi és erős test hatvan év felett (de már jóval korábban is) nem csupán a kiváló genetikai adottságok eredménye, hanem sokkal nagyobb szerepet játszanak benne a szokások.
Szeretnének megtudni, milyenek az enyémek?
Folytassa az olvasást 26.5.2026
A Fitbalet® egy táncos, erősítő és nyújtó jellegű csoportos edzés, amelynek sajátossága a nyújtó és erősítő elemek váltakozása.
Ha már kissé kiábrándultak a többi „ugrálós” mozgásformából, akkor ezzel egy nyugodtabb hangvételre hangolódhatnak.
Folytassa az olvasást 19.5.2026
A tél alaposan fel tudja borítani a megszokott rendszerünket. Kevesebb fény, kevesebb mozgás, nehezebb ételek, rövidebb nappalok – és az ember hirtelen inkább úgy működik, hogy „valahogy csak kibírom ma”, mintsem rendszerességben.
A tavasz érkezésével pedig gyakran megjelenik a nyomás is, hogy mindent gyorsan be kell pótolnunk. Csakhogy éppen ez szokott lenni a buktató.
Folytassa az olvasást 13.5.2026