Pavel Furch táplálkozási tanácsadó: Mit változtassunk az étrendünkön a forró nyári napokon
Amikor kint nagyon meleg van, sokan nehezen tudnak normálisan étkezni, és leginkább csak vizet innának.
De jó az, ha egyáltalán nem eszünk?
Mit szólnak a brunch-hoz?
Manapság oly modern szónak számít a „brunch”, ami valójában egy későbbi órákban fogyasztott villásreggelit jelent.
Hogy jött ez el hozzánk, és miről van szó pontosan?
Mindenhol azt olvashatjuk, hogy a „brunch“ szót egy bizonyos Guy Beringer találta ki, amikor 1895-ben cikket írt a Hunter‘s Weekly részére a brit felsőosztály szombatonkénti későesti összejöveteleiről, akik vasárnapokon csak későn keltek fel. A „reggeli“ (breakfast) és „ebéd“ (lunch) szavak kombinációjáról van szó. Hasonlóképpen Olaszországban is létrehoztak egy úgy szót, a „colanzo“, ami a „colazione“ (reggeli) és „pranzo“ (ebéd) kombinációja.
Maga a későbbi villásreggeli rendszer azonban már régebbtől ismert volt. A történelemből már tudjuk, hogy az emberek gyakran reggelizés nélkül mentek ki a földekre, és majd csak dél körül ettek, amikor pihentek, mint ahogy a déli földrészeken is, pl. Olaszország, Görögország, Spanyolország, ahol éjszakai életet élnek, és csak késő délelőtt kelnek fel.
Néhány ételekkel foglalkozó történész viszont úgy gondolja, hogy a brunch eredete a katolikusokhoz vezethető vissza, akiknek a vasárnapi mise előtt néhány órát böjtölni kellett, és a mise után így egy jó nagy adag ebédet ettek. Ezért a fent említett Beringer úr azt javasolta, hogy a több fogásból álló bőséges ebéd helyett valami könnyed ételt fogyasszunk, miközben kellemesen eltársaloghatunk a többiekkel.
- A házas nők szerették megfogadni hasonló tanácsokat, mert ez azt jelentette, hogy vasárnaponként nem kellett annyit főzniük, és végre pihenhettek egy kicsit.
A brunch az USA-ban a 30-as és 40-es években vált ismertté, az Európából érkező menekültek, valamint az iparfejlődés, a vállalati kapcsolatok fejlődésének idejében – és persze ott van Hollywood is. Nemcsak a sztárok éjszakai bulizásai miatt, hanem azért is, mert amikor a fogatásokra utaztak, akkor New York és Los Angeles között Chicagóban megálltak egy brunch-ra a késő délelőtti órákban.
És amit a hollywoodi sztárok szeretnek, az a hétköznapi emberek körében is népszerűvé válik. Jelen esetben egy vasárnapi szokás válik mindennapossá. A végén pedig kialakult egy bizonyos jelenlegi standard késői reggeli menü, azaz kávé vagy tea, esetleg gyümölcslé, többféleképpen elkészített tojás (országtól függően Benedict tojás, rántotta, tojásos omlett stb.), bagel, lazacfilé, sonka, sajt, gyümölcs, gabonafélék stb.
Ez azonban országfüggő. Franciaországban vagy Kanadában bruch-ra croissantot, francia pirítóst, gofrit, édes és sós palacsintát, fahéjas tekercset, quichét kapunk, az Egyesült Királyságban sonkát, szalonnát, kolbászt, szendvicseket, hash brown burgonyás palacsintát. A déli országokban inkább salátákat, olívabogyót, halat – egyszóval különböző ételeket.
- Az alkoholos italok közül a standard késői reggelihez a Bloody Mary, vagy Caesar koktél, a pezsgő, fröccs, és az ír kávé a jellemző.
Mikor kellene reggeliznünk?
A reggeli vagy brunch (villásreggeli) pontos időpontja minden ember anyagcseréjétől és szükségleteitől függ. A tudósok azonban egyetértenek abban, hogy az ébredés után legkésőbb egy órával kellene reggelizni.
Egészségügyi szempontok, nem csak a késői reggelit tekintve
A brunch reggelik viszonylag széles választéka miatt egyénfüggő, hogy ki mit választ a kínálatból. Ha édes palacsintáról, szalonnáról és kolbászról van szó, akkor nem beszélhetünk egészséges ételekről. Ezzel szemben, ha a tojást, a gabonaféléket, a halat, vagy a salátát választjuk, akkor egészségügyi szempontból nincs semmi kivetnivaló.
A késői reggeli esetében tehát főként arról kellene beszélni, hogy egészséges-e kihagyni a reggelit, és hányszor kéne az embernek naponta enni.
A tudományos kutatások eredményei azt mutatják, hogy a napi több étkezés (négy vagy több étkezés szemben a három vagy kevesebb alkalommal) alacsonyabb elhízási kockázattal jár, és hogy a bőséges reggeli segít kétszer annyi kalóriát elégetni a nap folyamán. Az anyagcsere 2,5-szer aktívabb reggeli után, mint azoknál, akik nem reggeliznek.
A reggeli kihagyása esetén gyakoribb az elhízás előfordulása, mint ahogy a reggeli vagy vacsora az otthonunktól távol történő gyakoribb fogyasztása esetén is. Azok, akik nem reggeliznek, általában többet dohányoznak, több alkoholt fogyasztanak, és kevesebbet mozognak. Felmérések szerint az amerikaiak 25%-a nem reggelizik rendszeresen, és 53%-a hetente egyszer kihagyja a reggelit.
Más tanulmányok szerint a rendszeres reggeli segít csökkenteni számos krónikus betegség kockázatát. Például a nem reggelizők 12,2%-a szív- és érrendszeri problémák miatt halt meg, a reggelizők esetén pedig ez az arány 10,7%-ra csökkent (a vizsgálat 17 évig tartott, és körülbelül 4000 emberen végezték).
A reggeli kihagyása esetén a szokásosnál magasabb vércukorszint mérhető ebéd és vacsora után. Hat különböző, több mint 96 000 ember bevonásával végzett német felmérés megerősítette, hogy a heti egy reggeli kihagyása 6%-kal növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, a heti 4-5 reggeli kihagyása pedig 55%-kal növeli. Az USA betegségellenőrzési és megelőzési központja szerint az amerikaiak 90-95%-a 2-es típusú cukorbetegségben szenved.
Meg kell említeni, hogy a reggeli kihagyása általában nem befolyásolja az elfogyasztott napi kalóriák számát, mert a reggeli kihagyásával szükségünk van a „kihagyott” kalóriákat a nap folyamán pótolni. Vannak esete, amikor a kihagyott reggelit próbáljuk gyorsan és kényelmesen bepótolni valamivel. Viszont ha odafigyelünk, akkor reggeli nélkül természetesen alacsonyabb lehet a napi kalória-bevitelünk.
Azt is be kell vallani, hogy jelenleg a tudósok is két csoportra oszlanak – akik a reggelit egészségesnek tartják, és akik a reggeli kihagyását támogatják. Az első csoportba a hosszabb ideig tartó, nagyobb létszámú felmérések tartoznak, a másikba a rövid távú, mintegy 50 fős vizsgálatok tartoznak. A külföldi szakmai folyóiratokban ebben a témában gyakran több egymásnak ellentmondó cikket is olvashatunk egy oldalon.
Szerencsére mindkét csoport egyetért abban, hogy nem az számít, hogy reggelizünk-e, vagy mikor reggelizünk, hanem az a lényeg, hogy mit eszünk. És hogy mindannyian különbözőek vagyunk, és mindenkinek más megközelítés felel meg.
- fotó: cz.depositphotos.com
Jan Lipšanský
Forgatókönyvíró, újságíró, író, a Cseh Televízió munkatársa, jelenleg két fiával töltik kellemesen mindennapjaikat, és együtt utazgatnak.
