Romana: Lapos has felé vezető utam három gyermek után
Szeretné, hogy nyárra szebb alakja legyen? Lehetséges!
Ha a három kisgyerekes anyuka meg tudta csinálni, akkor Önöknek is biztosan sikerülni fog!
Bélrendszerünk több baktériumot tartalmaz, mint amennyi emberi sejtünk van! Kis túlzással ezért azt mondják, hogy eldöntendő, hogy a mikroorganizmusok népesítenek be minket, vagy mi népesítjük be őket.
Sajnos még nem ismerjük a mikrobiom és a bélrendszer működésének minden részletét.
De tudjuk, hogy ez az immunitásunk egyik fő szervéről van szó. Második agynak is nevezik, és az egészsége jelentős hatással van az alakra és a fogyásra.
A szervezetünkben lévő mikroorganizmusok hatással vannak a különböző anyagcsere-folyamatokra, ráadásul még a hangulatunkra és ízlésünkre is. Nem csak az befolyásolja a bélrendszerünk egészségét, amit eszünk (vagy nem eszünk). Befolyásolja még az általános életmódunk, a környezetünk, amelyben élünk, a gyógyszerek, amiket szedünk… Orvosi vizsgálat nélkül is észrevesszük magunkon az emésztési problémákat, a hasi kellemetlenségeket, a puffadásokat stb. Nagyon sokat elárul a széklet állapota is, amelynek mintegy 60%-át éppen a bélmikrobák sejtjei alkotják. Már régen nem lenne szabadnak tabunak lennie, hogy ne csak az orvosunkkal, hanem táplálkozási szakértővel is beszélgessünk erről.
Szinte mindenki hallotta már a probiotikum kifejezést, legalábbis az antibiotikumok szedésével és a bélmikrobióta helyreállításával kapcsolatban. A kapszulákban nincs semmi más, mint a hasznos mikroorganizmusok sejtjei, amelyektől azt várjuk el, hogy kifejtsék a jótékony hatásaikat a beleinkben. Ezek a probiotikus mikroorganizmusok (szándékosan nem a baktériumokról beszélek, mert a probiotikumokhoz bizonyos típusú élesztőgombák is tartozhatnak) némelyik élelmiszerekben is megtalálhatóak. Ott vagy természetes formában fordulnak elő, vagy az élelmiszeriparban úgynevezett starterkultúraként adják hozzájuk. Ez általában minden típusú erjesztett vagy fermentált ételre és italra vonatkozik (kefir és joghurt, fermentált zöldség stb.). Léteznek továbbá prebiotikumok is – ezek már nem élő mikroorganizmusok, hanem étrendünk összetevői, amelyek táplálják őket. Ezeket az összetevőket nem tudjuk megemészteni (például egyes rostfajtákat), így eljutnak a vastagbélbe, ahol a mikrobák energiaforrásként használják fel őket. A folyamat során számunkra hasznos anyagok is keletkeznek, például egyes vitaminok, rövid szénláncú zsírsavak és mások.
Korábban a kutatások és az élelmiszeripar főleg azzal foglalkozott, hogyan tartsuk életben a fermentált élelmiszerekben lévő probiotikus mikrobákat, hogyan juttassuk el őket a beleinkbe, és ott hogyan „hízlaljuk” őket. Újabban már más lehetőségekkel is foglalkoznak. Éppen az élő mikrobák anyagcseréjének termékei, vagyis az általuk létrehozott anyagok (ún. posztbiotikumok), elegendő mennyiségben fogyasztva képesek önálló hatást gyakorolni egészségünkre. És a mikrobák élettelen sejtjei is (az ún. parabiotikumok). Ha ezt a területet sikerülne jobban felfedezni és megvilágítani, nagy lépés lenne az egészség- és élelmiszeripar számára.
Amikor betegek, szomorúak vagy stresszesek vagyunk, az az emésztésünkre is hatással van. Vannak, akiknek fáj a hasuk, vannak, akik még hánynak is. A belekben annyi idegsejt van, hogy a számukat össze tudjuk hasonlítani a gerincvelőjével. És mindezek a sejtek érzékelik a mikroorganizmusok tevékenységét. Nagyon leegyszerűsítve – az, hogy mit eszünk és hogyan élünk, hatással van a bélrendszerünk mikrobiótájára, és fordítva, a mikrobióta összetétele befolyásolja mentális jólétünket. Ez egy kétirányú funkcionális kommunikációs rendszer. A probiotikumok hatását ezért kutatják és alkalmazzák különféle mentális betegségek kezelésében, mint például a depresszió, az autizmus, az anorexia nervosa és más hasonló esetekben.
Még azt is lejegyezték, hogy az elhízott emberek bél-mikrobiótáinak összetétele teljesen más, mint a sovány embereké. Nem a genetika az egyetlen tényező, ami befolyásolja ezt az összetételt. Éppen ellenkezőleg, ezek többnyire külső tényezők. A szülés módja, a szoptatás, a környezet, amelyben élünk, mit eszünk, mennyire aktív az életvitelünk. Vannak olyan tanulmányok is, amik arra utalnak, hogy néhány jótékony hatású probiotikum-törzs segíthet az elhízás kezelésében, de erre időt kell szánni. Egyértelmű, hogy az első helyen az egészséges életmód és az egészséges étrend áll, de a jövőben lehetőség nyílik majd olyan konkrét készítmények kifejlesztésére, amelyek valóban elősegítik a fogyást. Addig pedig főleg arra koncentráljunk, hogy a beleket és azok mikrobiótáit kényeztetni kell.
Az életmód-változtatásnak teljesnek és fokozatosnak kellene lennie – fizikai aktivitás, elegendő alvás, stresszesmentes pihenés, és olyan étrend, ami természetes módon támogatja a jótékony baktériumokat. Ez például a rostok, a különböző típusú zöldségek és gyümölcsök, a diófélék és a teljes kiőrlésű termékek, az fermentált termékek bevitelének a növelését jelenti. Ha a bél-mikrobióta nincs rendben, az többek között az egészségtelen táplálkozási stílust tükrözi. Manapság sok emberek étrendjében nagyon magas az iparilag feldolgozott élelmiszerek aránya. Ezek pedig éppen az ellentétei az eredeti és minimálisan feldolgozott élelmiszereknek, amelyekből a legtöbbet kellene ennünk. Az eltúlzott mértékű adalékanyagok (különféle mesterséges édesítőszerek, színezékek és egyebek) szintén nem tesznek jót a mikrobiomnak.
A jó hír az, hogy az egészséges mikrobiom kulcsa az egészséges életmód. Kiderült, hogy a genetika meglehetősen csekély szerepet játszik, és még a hízásra genetikailag hajlamos emberek esetében sem törvényszerű a túlsúly. A lényeg természetesen az elegendő mozgás és az egészséges étrend. A fermentált ételek és italok, a prebiotikumokban gazdag élelmiszerek és a különféle pro/prebiotikus étrend-kiegészítők tovább támogathatják a bélrendszer egészségét. Egyre inkább fejlődnek a mikrobiom egyéni „kezelésére” fókuszáló kutatások, és manapság már lehetőség van az elemzésére, vagy egyes esetekben akár átültetésére is.
fotó: cz.depositphotos.com
25.10.2022 Dine4fit.hu Cikkek, Érdekességek, Hogyan fogyókúrázzunk egészségesen?Szeretné, hogy nyárra szebb alakja legyen? Lehetséges!
Ha a három kisgyerekes anyuka meg tudta csinálni, akkor Önöknek is biztosan sikerülni fog!
Folytassa az olvasást 16.5.2022
Megpróbálják fenntartani a kalóriadeficitet, de a mérleg egy bizonyos értéktől már nem akar lejjebb menni? Mi lehet a probléma?
Ezzel a témával már többször foglalkoztunk, de foglaljuk össze röviden néhány ponját. Hiszen az ismétlés a tudás anyja, ahogy mondani szokás.
Folytassa az olvasást 6.11.2024
Nem telik el egy nap sem a táplálkozástudományi klinikán, hogy ne találkoznék valakivel, aki azt gondolja, hogy a szénhidrátok tehetnek arról, hogy nem tudja elérni a kiálmodott alakját.
Olyan időkben nincs min csodálkozni, amikor minden oldalról bombáznak bennünket az alacsony szénhidráttartalmú és keto-diéták hirdetésekkel. De tényleg a szénhidrátok a legnagyobb ellenségei a karcsú vonalaknak? Olvassák végéig a cikket, és megtudhatnak valamit, amire nem is számítottak.
Folytassa az olvasást 30.10.2024
A feleségem meglepett, amikor kijelentette, hogy ez bizony nem jó semmire.
Az én feleségem a burgonyából a vizet valóban a mosogatóba önti. Ami nagy kár, mint ahogy azt most ki fogjuk tárgyalni.
Folytassa az olvasást 23.10.2024
A folyadék-bevitel témáját jó néhány mítosz övezi. Ezért logikus, hogy mindenki hisz valamiben, és néha makacsul ragaszkodik az állításához, ami nincs teljesen alátámasztva sem.
Mennyi folyadékra van szükségünk?
Folytassa az olvasást 16.10.2024
Amikor iskolába kezdtem hordani az első fiunkat, lenyűgözött – kellemesen –, hogy mennyi automata van, az egyikben a kávé, a másikban a szendvics és a kekszek, a harmadikban tej (ízesített is), a negyedikben pedig a hideg italok.
Ma már minden más.
Folytassa az olvasást 9.10.2024