Amire az alufóliát használhatjuk, nem csak a konyhában
Sokszor dilemmáztam azon, hogy valójában hogyan is működik a matt és a fényes oldala az alufóliának.
Egyszer aztán újra előjött ez a kérdés, de nem főzéskor, hanem egy egészen más alkalommal.
Nagyböjt az Ortodox Egyházban, avagy 40 napos kimondottan vegán étrend
Közeleg a húsvét és a húsvét előtti nagyböjt időszaka. A katolikusok és az ortodox hívők böjtje között viszont van egy kis különbség.
A mai cikkben ezekről a különbségekről olvashatnak.
A nagyböjti időszak nem csak keresztény Egyházak esetében ismert. Megtalálható a judaizmus vallásban, ahonnan átvette az iszlám, a hinduizmusban, a buddhizmusban, ahol a böjt elsősorban spirituális vonatkozású. Nemcsak a test, hanem a gondolatok, és a lélek megtisztulásáról is szól. Ami sokszor sokkal fontosabb, mint a testi megtisztulás.
Az ortodox 40 napos húsvét előtti böjt (nagyböjt) a szerzetesrendek előírásain alapul, ahol viszonylag szigorú szabályok voltak érvényesek a böjti időszakokra vonatkozóan, és több napon csak a víz és a kenyér megengedett, esetleg kenyér, gyümölcs, zöldség és víz (az úgynevezett „szárazevés”), miközben a főtt étel nem megengedett. Szombaton és vasárnap az olaj és a bor megengedett. A hús egyáltalán nem megengedett, böjt alatt csak a tenger gyümölcseit szabad fogyasztani.
Ez utóbbi példán látható, hogy a böjti szabályozás inkább a parti nemzetekre és államokra orientálódnak. Ezért a hívek egyeztethetnek lelki atyáikkal a konkrét böjti szabályokról, akik a gyülekezeti böjti szabály lazítását érvényesíthetik.
Például Szent Gorazd (aki nem árult el semmit a németeknek a kolostorában elrejtett ejtőernyősökről, akik meggyilkolták Hendrichet) azt mondta, hogy nem az a bűn, ami a nagyböjt idején bemegy a szájon, hanem az, ami kijön a szájból. Azt, hogy a nagyböjt idején fontos az alázat, a szeretet és a bűnbánat. És azt is javasolta, hogy legyen böjti leledel a hal is.
Éppen ez a különbség a katolikus és az ortodox egyház között, mert a katolikus egyház a halat nagyböjti tápláléknak elfogadja, az ortodox egyház viszont nem (a fent említett tenger gyümölcsei kivételével), sőt meg is határozza, hogy mely napokon szabad halat enni.
Mindenesetre a Nagyböjt az ortodoxiában a hús (szombaton és vasárnap sem fogyasztható) és az állati eredetű termékek (tojás, tej és tejtermékek, disznózsír) lemondásáról szól. A teljes 40 napos növényi alapú étrend lényegében egy vegán étrend.
Talán a legrelevánsabb cseh nyelvű szakácskönyv ebben a témában Jana Baudišová és Anna Podracká „Nagyböjti ételek” című könyve. Nem csak a hagyományos vegán receptekről szól, amelyeket publikálni szoktak, hanem részletesen elmagyarázza az ortodox böjt hagyományait is, beleértve az imákat, és az év összes ortodox böjti napok áttekintését. A szerzők ezzel azt megmutatni, hogy a növényi eredetű étrendnek nem kell unalmasnak lennie, ezért sok országból (balkáni régiók, Oroszország, Ukrajna, Görögország stb.) gyűjtöttek össze recepteket. Nem szeretném itt kiértékelni a könyvet, de találtam benne pár érdekes receptet, pedig nem vagyok ortodox, és a böjtöt inkább véletlenszerűen tartom.
Például felfedeztem a reggelire vagy vacsorára szánt zöldségkrémek varázsát, amikből hihetetlen sok variációt lehet elkészíteni. Természetesen a hüvelyesek, köztük a humusz is az élen van, mert az elkészítéséhez nem kell például túrót használni, mint a hal- vagy tojáskrémek esetéban. De vannak itt még gomba-, cukkini-, köles-, gabona-, élesztő-, sőt még burgonyás kenőkrémek is.
Ami a főételeket illeti, már volt könyvem a gabonákról receptekkel (pl. „Hajdina a malomban és a konyhában”), de itt is találtam pár újdonságot (például köles káposztával). A levesekkel kapcsolatban is sokat tudtam meg, nem csak a sűrű szerb levesekről, hanem a tavaszi, jeges, tahini, hideg levesekről is. Találtam receptet krumplistésztához (grenadiermarsch), kenyérrel töltött tócsnihoz, yachnihoz, a diós rizshez…
Nagyon sok recept van gombócokra, knédlikre, tésztabatyukra, derelyékre, zöldséges pizzákra, pita-kenyerekre, de találkozhatunk blini-vel vagy shangi-val is. Ami a zöldségeket illeti, engem érdekelt a sárgarépás gyuvecs (djuvec), a zeller sörös tésztában, a kačamak (kukoricakása burgonyával), a tavče-gavče (babos spenót), a paradicsomos fasírt, a káposzta és a burgonya fasírt, a gombás kaviár, a tolchonka (burgonya babbal és mákkal), a prebranac, és a fokhagymás mártást sem ismertem. És még egy régi bizánci recept, a bögrés bab is.
Az a baj, hogy csak háromféle kása receptet találunk itt, de ehhez számos más receptkönyvben találhatunk recepteket. Ezeket általában gabonafélékből készítem és sósan – kölesből, zabpehelyből, darából, rizsből, kukoricából, hajdinából.
Nem mondhatom, hogy a szabályokat szigorúan betartom, de a szervezet megtisztítására ez a vegán böjt teljesen jól működik (másfél kilót fogytam), de persze mindig várom már a kiegyensúlyozott étrendet, amihez hozzátartozik a hús, a tojás és tej a szükséges tápanyagok miatt.
fotó: cz.depositphotos.com
Jan Lipšanský
Forgatókönyvíró, újságíró, író, a Cseh Televízió munkatársa, jelenleg két fiával töltik kellemesen mindennapjaikat, és együtt utazgatnak.
