Kutya, mint sparring partner
Kutya – az ember legjobb barátja. Miért? Szeret minket, hallgat ránk (no, néha).
Mindig velünk van, és az ételen és egy kis szereteten kívül nem akar tőlünk semmi mást.
Nagyböjt az Ortodox Egyházban, avagy 40 napos kimondottan vegán étrend
Közeleg a húsvét és a húsvét előtti nagyböjt időszaka. A katolikusok és az ortodox hívők böjtje között viszont van egy kis különbség.
A mai cikkben ezekről a különbségekről olvashatnak.
A nagyböjti időszak nem csak keresztény Egyházak esetében ismert. Megtalálható a judaizmus vallásban, ahonnan átvette az iszlám, a hinduizmusban, a buddhizmusban, ahol a böjt elsősorban spirituális vonatkozású. Nemcsak a test, hanem a gondolatok, és a lélek megtisztulásáról is szól. Ami sokszor sokkal fontosabb, mint a testi megtisztulás.
Az ortodox 40 napos húsvét előtti böjt (nagyböjt) a szerzetesrendek előírásain alapul, ahol viszonylag szigorú szabályok voltak érvényesek a böjti időszakokra vonatkozóan, és több napon csak a víz és a kenyér megengedett, esetleg kenyér, gyümölcs, zöldség és víz (az úgynevezett „szárazevés”), miközben a főtt étel nem megengedett. Szombaton és vasárnap az olaj és a bor megengedett. A hús egyáltalán nem megengedett, böjt alatt csak a tenger gyümölcseit szabad fogyasztani.
Ez utóbbi példán látható, hogy a böjti szabályozás inkább a parti nemzetekre és államokra orientálódnak. Ezért a hívek egyeztethetnek lelki atyáikkal a konkrét böjti szabályokról, akik a gyülekezeti böjti szabály lazítását érvényesíthetik.
Például Szent Gorazd (aki nem árult el semmit a németeknek a kolostorában elrejtett ejtőernyősökről, akik meggyilkolták Hendrichet) azt mondta, hogy nem az a bűn, ami a nagyböjt idején bemegy a szájon, hanem az, ami kijön a szájból. Azt, hogy a nagyböjt idején fontos az alázat, a szeretet és a bűnbánat. És azt is javasolta, hogy legyen böjti leledel a hal is.
Éppen ez a különbség a katolikus és az ortodox egyház között, mert a katolikus egyház a halat nagyböjti tápláléknak elfogadja, az ortodox egyház viszont nem (a fent említett tenger gyümölcsei kivételével), sőt meg is határozza, hogy mely napokon szabad halat enni.
Mindenesetre a Nagyböjt az ortodoxiában a hús (szombaton és vasárnap sem fogyasztható) és az állati eredetű termékek (tojás, tej és tejtermékek, disznózsír) lemondásáról szól. A teljes 40 napos növényi alapú étrend lényegében egy vegán étrend.
Talán a legrelevánsabb cseh nyelvű szakácskönyv ebben a témában Jana Baudišová és Anna Podracká „Nagyböjti ételek” című könyve. Nem csak a hagyományos vegán receptekről szól, amelyeket publikálni szoktak, hanem részletesen elmagyarázza az ortodox böjt hagyományait is, beleértve az imákat, és az év összes ortodox böjti napok áttekintését. A szerzők ezzel azt megmutatni, hogy a növényi eredetű étrendnek nem kell unalmasnak lennie, ezért sok országból (balkáni régiók, Oroszország, Ukrajna, Görögország stb.) gyűjtöttek össze recepteket. Nem szeretném itt kiértékelni a könyvet, de találtam benne pár érdekes receptet, pedig nem vagyok ortodox, és a böjtöt inkább véletlenszerűen tartom.
Például felfedeztem a reggelire vagy vacsorára szánt zöldségkrémek varázsát, amikből hihetetlen sok variációt lehet elkészíteni. Természetesen a hüvelyesek, köztük a humusz is az élen van, mert az elkészítéséhez nem kell például túrót használni, mint a hal- vagy tojáskrémek esetéban. De vannak itt még gomba-, cukkini-, köles-, gabona-, élesztő-, sőt még burgonyás kenőkrémek is.
Ami a főételeket illeti, már volt könyvem a gabonákról receptekkel (pl. „Hajdina a malomban és a konyhában”), de itt is találtam pár újdonságot (például köles káposztával). A levesekkel kapcsolatban is sokat tudtam meg, nem csak a sűrű szerb levesekről, hanem a tavaszi, jeges, tahini, hideg levesekről is. Találtam receptet krumplistésztához (grenadiermarsch), kenyérrel töltött tócsnihoz, yachnihoz, a diós rizshez…
Nagyon sok recept van gombócokra, knédlikre, tésztabatyukra, derelyékre, zöldséges pizzákra, pita-kenyerekre, de találkozhatunk blini-vel vagy shangi-val is. Ami a zöldségeket illeti, engem érdekelt a sárgarépás gyuvecs (djuvec), a zeller sörös tésztában, a kačamak (kukoricakása burgonyával), a tavče-gavče (babos spenót), a paradicsomos fasírt, a káposzta és a burgonya fasírt, a gombás kaviár, a tolchonka (burgonya babbal és mákkal), a prebranac, és a fokhagymás mártást sem ismertem. És még egy régi bizánci recept, a bögrés bab is.
Az a baj, hogy csak háromféle kása receptet találunk itt, de ehhez számos más receptkönyvben találhatunk recepteket. Ezeket általában gabonafélékből készítem és sósan – kölesből, zabpehelyből, darából, rizsből, kukoricából, hajdinából.
Nem mondhatom, hogy a szabályokat szigorúan betartom, de a szervezet megtisztítására ez a vegán böjt teljesen jól működik (másfél kilót fogytam), de persze mindig várom már a kiegyensúlyozott étrendet, amihez hozzátartozik a hús, a tojás és tej a szükséges tápanyagok miatt.
fotó: cz.depositphotos.com
Jan Lipšanský
Forgatókönyvíró, újságíró, író, a Cseh Televízió munkatársa, jelenleg két fiával töltik kellemesen mindennapjaikat, és együtt utazgatnak.
