Kutya, mint sparring partner
Kutya – az ember legjobb barátja. Miért? Szeret minket, hallgat ránk (no, néha).
Mindig velünk van, és az ételen és egy kis szereteten kívül nem akar tőlünk semmi mást.
Mire jó a burgonyalé?
A feleségem meglepett, amikor kijelentette, hogy ez bizony nem jó semmire.
Az én feleségem a burgonyából a vizet valóban a mosogatóba önti. Ami nagy kár, mint ahogy azt most ki fogjuk tárgyalni.
Őszintén szólva eszembe sem jutna megírni ezt a cikket, mert szerintem ez annyira közismert dolog, hogy szinte feleslegesnek tartom. De ahogy magam is tapasztaltam, talán nem mindenki tudja, miről is van szó.
Egy kis történelem
A burgonya a padlizsánfélék családjába tartozik, így rokonaik mind a padlizsánfajták (ebből kb. harminc féle létezik), de a paradicsom vagy a paprika is (meg a dohány is, de ez most nem érdekel minket). A népszerű patiszon és cukkini nem tartozik a padlizsánfélék családjába, ezek tökfajok, így a tökfélék családjába tartoznak.
A burgonyát a 16. század végén a dél-amerikai Andokból a tengerészek hozták Spanyolországba. Mivel Európában az emberek nem ismerték ezt a növényt, és az indiánok sem adtak a felhasználáshos utasításokat, így gyakran fordult elő mérgezés, mert a burgonya levelét ették meg, nem pedig a gumókat. Amikor azonban az európaiak rájöttek a megfelelő felhasználásra, a burgonyafogyasztás száz éven belül a legtöbb európai országba, köztük nálunk is elterjedt. Itt pedig sok tájnyelvi nevet adtak neki, például krumpli, kompéra, gruja, kolompér stb.
A burgonya a későbbiekben felváltotta az addig termesztett és köretként fogyasztott sulymot. A burgonyához hasonlóan magas a keményítőtartalma. De jóval a burgonya előtt a kárórépát és a tarlórépát is fogyasztották köretként.
A burgonya tápanyag-tartalma
A burgonya összetételét tekintve közel 80%-ban vizet tartalmaz, C-, B1-, B2-, B3-, B6- és K-vitamin (a korai burgonyában van a legtöbb C-vitamin, akár 23 mg/100 g), valamint vasat, káliumot, cinket, foszfort, magnéziumot és kalciumot, 2% fehérjét, 1,5% rostot, 0,2% zsírt és természetesen körülbelül 16% keményítőt tartalmaznak. A póréhagyma és a paradicsom ugyanannyi C-vitamint tartalmaz, mint a burgonya.
Hogy mennyi tápanyagot tartanak meg, az attól függ, hogy mennyire öreg, és hogyan dolgozzák fel. Minél idősebb a burgonya, annál kevesebb tápanyagot tartalmaz. A jelentések szerint a szobahőmérsékleten tárolt három hónapos burgonya már csak az eredeti C-vitamin érték 60%-át, a féléves burgonya pedig csak 35%-át tartalmazza. Átszámítva: az eredeti 23 mg C-vitaminból negyed év múlva 14 mg, fél év múlva pedig már csak 8 mg lesz a burgonyában. Ez pedig annyi, mint a sárgarépában, a zellerben, az uborkában vagy az almában található C-vitamin tartalom. De ha fagyasztott burgonyát veszünk, akkor a vitaminveszteség minimális. Jó megoldás lehet erre egy hűvös és szellős pince is, melynek hőmérséklete 5 °C körüli, akkor a tápanyagveszteség 5% alatti lesz. De nem mindenkinek van pincéje, ugye?
Hőkezeléses felhasználáskor a tápanyagok egy másik jelentős százalékát veszíti el, a legtöbbet a főzés során (kb. 69%-os veszteség, a tápanyagok kimosódnak vízbe), a legkevesebbet sütés során (kb. 54%-os veszteség).
A hőkezeléses feldolgozással a kalóriatartalma is változik – egyértelműen a vízben főtt burgonya tartalmazza a legkevesebb kalóriát, körülbelül 350 kJ, a héjában főtt burgonya 380 kJ, a burgonyapüré 480 kJ, szárazon sütött krumpli 550 kJ, a sütőben sült krumpli 590 kJ és olajban sült krumpli pedig nagyjából 1200 kJ (mindig 100 g-ra vetítve).
- A burgonya héja folsavat és pantoténsavat is tartalmaz, amelyek héjában főzve behatolnak a gumóba. Így ez a típusú hőkezelési eljárás azért javasolt, mivel így őrzi meg a legtöbb tápanyagot a burgonya.
Ha csökkenteni szeretnénk a tápanyagveszteséget a meghámozott burgonya főzésekor, ne hideg vízbe, hanem már forrásban lévő vízbe tegyék. A burgonya forrásban lévő vízben kissé összezsugorodik, és nem bocsát ki annyi tápanyagot a vízbe. Ha mégis úgy főzzük meg a burgonyát, hogy először hideg vízbe tesszük, akkor a tápanyagok és a vitaminok kimosódnak a vízbe. Az pedig ilyenkor már szinte egy energiaital lesz, amit tényleg kár kiönteni a mosogatóba.
A burgonyából származó víz felhasználása
A meghámozott burgonya megfőzése után a víz tele lesz vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Ezt beleönthetjük befőttesüvegekbe, és ha kihűlt, a hűtőben tárolhatjuk, hogy később is felhasználhassuk. Nem szükséges azonnal feldolgozni.
A tapasztaltabb szakácsok a burgonyából (sőt tésztából is) származó vizet használnak főzéskor sűrítéshez a liszt és tejszín helyett a szószokban, levesekben, a víz tulajdonképpen egy zöldségalaplé. Ha nem sózzák a vizet, akkor energiaitalként is iható – és nem is olyan rossz az íze, én is kipróbáltam.
A burgonyavíz állítólag hatásos fogínygyulladásra, másnaposságra, gyomorégés ellen, sózatlanul hajmosásra és virágöntözésre, komposztálásra, trágyázásra vagy akár a fürdőkád és evőeszközök tisztítására is. Ezeket még nem próbáltam, de lesz még rá alkalom, elég gyakran főzünk krumplit.
fotó: cz.depositphotos.com
Jan Lipšanský
Forgatókönyvíró, újságíró, író, a Cseh Televízió munkatársa, jelenleg két fiával töltik kellemesen mindennapjaikat, és együtt utazgatnak.
