Én például szeretem, ha másnap reggelre maradnak még szendvicsek egy buli után. Kicsit kemények, de szerintem ez adja meg a különleges ízt.
És valóban léteznek olyan ételek is, amelyeket jobb pihenni hagyni egy napig, néha két napig is.
Ez talán minden higiéniai előírásnak és normának ellentmond, de itt szó szerint a kémiáról van szó. Az egyes összetevőknek van idejük egymással kölcsönhatásba lépni és egymáshoz kötődni, aminek az eredménye a tökéletesebb íz. A grillezés rajongói ezt jól tudják, amikor különféle levekben és pácokban előfűszerezik a húsukat, majd hagyják, hogy felszívódjanak a húsba, így kellemesen lédús és különleges ízt biztosítanak neki. Nekem például a fokhagymával átitatott hús bármikor jöhet.
Talán a legismertebb „későbbre ekészíthető” ételek példája az alaplevek. Lehet készíteni húsból, vagy akár zöldségből is. Sokféleképpen, és akár több napig is felhasználhatóak. Készíthetünk belőlük leveseket, de önthetjük hús alá is, használhatjuk szószok, tészták vagy hüvelyesek készítésénél, amelyek ezáltal sokkal ízletesebbek lesznek. A másik előnye a krémesebb állag, amennyiben arra van szükség. Próbálják csak meg a töklevest egy-két napig állni hagyni, de a káposztaleves is jobban ízlik másnap, ahogy a húsos vagy hüvelyes levesek is. Az indiai konyhában sok teljesen megfőtt zöldséggel találkozhatunk, például a madras masala alapja a főtt hagyma paradicsommal.
Egy másik klasszikus étel, amit állni kell hagyni. A zöldségekkel és fűszerekkel párolt hús – a kenyéren kívül minden formában – a világ konyháinak egyik fő alapanyaga. A pörkölt esetében a hús a zöldségek és a fűszerek ízeivel összeérik, és ha egy-két napig hagyjuk lejátszódni a szükséges kémiai reakciókat, igazi finomság lesz az eredmény. Az így érlelt ízeket talán leginkább a vadpörköltnél tapasztalhatjuk, de ugyanez a helyzet a gomba vagy marhapörkölt esetében is.
A casserole szó a húsok, zöldségek, fűszerek keverékére is utal, de ezúttal nem fazékban főzve, hanem tepsiben, szépen megsütve. Itt is az érvényesül, mint a pörköltnél. Szüleim például szeretik a maradékból készült „casserole-t”, amikor az előző napi ebédből megmaradt húst, káposztát, gőzgombócot (vagy krumplit) sütik meg egy tepsiben, és ez finom – legalábbis nekem.
Ugyanez vonatkozik a sütőben sült fasírtokra is, főleg, ha a darálthúst a mustárral még a keveréskor ízesítjük. Másnap sokkal jobb az íze.
Itt nincs miről beszélni. A pácolt hermelín sajt (camembert), a pogácsasajt (kvargli) és a krinolin sokkal jobb és gazdagabb ízű lesz, ha hosszabb ideig, speciális páclében, befőttesüvegben pácoljuk. De a boltokban is kapható a befőttesüvegben pácolt sertés hasaalja, a terrine, vagy tépett húsok. Egyébként tudták, hogy a pogácsasajt, avagy a kvargli egy kelta találmány?
Az uborkát, a káposztát, a hagymát, a paprikát, a fokhagymát, a kukoricát, a borsót és más zöldségeket és gyümölcsöket tartósították a hosszabb eltarthatóság érdekében. De itt akár felsorolható mindenféle chutney, mártás, pesto stb. Az ázsiai konyhában különféle ” pickles” kínálattal találkozhatunk, ami nem más, mint fermentált zöldség. Későbbi használatra szánták, amikor már szépen összeért.
Édesapám nagyon szereti az ún. szegények salátáját készíteni. És az nem más, mint a bécsi burgonyasaláta ecettel és hagymával (esetleg ízesítve sóval, borssal és mustárral). És ez is egy olyan étel, ami csak később lesz a legfinomabb, amikor a hagyma és az ecet íze rendesen összeérik a burgonya ízével.
Egyike a nem igazán kedvelt ételeimnek. Nem hittem el, amikor az interneten többen is azt írták, hogy ez az étel a második-harmadik napon a legjobb. Viszont egyszer valahogy nem volt időm megenni az aznap elkészített chili con carne-t, így csak másnap ettem meg a maradékot. Olyan volt, mintha egy teljesen más ételt ettem volna, intenzívebb ízekkel. De ugyanez a helyzet az úgynevezett currys csirkével is, azaz indiai módon készített csirkehús rizzsel, ahol a fűszerek, a hús és a szósz tökéletesen keverednek, ezáltal még ízletesebb lesz.
Hasonló élményben volt részünk, amikor az idősebb fiammal lasagne-t készítettünk. Ő tudja elkészíteni a besamel mártást, én meg a paradicsomszószt. Egyszer egy nagyobb adagot csináltunk, de többiek nem kértek belőle. Így csak másnap ettük meg. A szósz és a besamel tökéletesen beleivódott a tésztába és így más, még finomabb volt.
Ilyenek a dhal (indiai fűszerekkel főtt vöröslencse), chana masala – főtt csicseriborsó, borsókása. A fermentálás folyamatának köszönhetően ezekben az ételekben másnapra meglepő módon több lesz a tápanyag, miközben bizonyos „nehezebb” részekből veszítenek, és így emészthetőbbé válnak.
És ahogy az elején említettük, nem szabad megfeledkeznünk a pácolt húsról sem. Talán nem titok, hogy a húsokat a feldolgozóüzemben tárolva öregítik, avagy érlelik, és nem azonnal használják fel. Amennyiben a húst grillezéshez, kínai ételekhez, vagy steakekhez szeretnének felhasználni, érdemes hosszabb ideig pácolni, és állni hagyni. Az ecet és a bor a savak segítségével lazítja az izomrostokat, az olajoktól lédússá válik és elősegítik a fűszerek jobb felszívódását. A csirkemellet legalább két órán át, a marhahúst egy egész napig, a halat pedig egy óráig ajánlatos pácolni.
Természetesen meg kell említenünk azokat az ételeket is, amelyeknél egészségügyi okokból érdemesebb elkerülni a hosszabb tárolást. Nem ajánlott tárolni a halat, mert elveszti az ízét, ugyanez vonatkozik a friss zöldségekre is. Például a zöldségsaláta másnap valóban nem jó. És bizonyára Önök is észrevették már, hogy másnap (de már este sem) már nem olyan jók a sült ételek, például a hasábburgonya, sült burgonya, sőt néha még a rántott szelet sem. És a gyorséttermekből származó ételek sem.
fotó: cz.depositphotos.com
Forgatókönyvíró, újságíró, író, a Cseh Televízió munkatársa, jelenleg két fiával töltik kellemesen mindennapjaikat, és együtt utazgatnak.
Az, hogy hogyan és mennyit alszunk, kétségtelenül nem csak a napközbeni produktivitásunkra van hatással, hanem hosszú távon az egészségünkre és hangulatunkra is.
De milyen hatással van az alvás időtartamának a testsúly alakulására, akár a súlygyarapodás, vagy a fogyás tekintetében?
Folytassa az olvasást 27.5.2023
PMeglátogatott egy nő. A szemében fáradtság és amolyan csendes belenyugvás látszódott.
„Én már mindent kipróbáltam. És semmi sem működik. Maga az utolsó reményen,“ – vallotta be.
Folytassa az olvasást 18.11.2025
Még ha rohanásban is vagyunk (munka, gyerekek, család, sport, idő saját magunkra), és nem tudjuk, mit csináljunk először, akkor egy kiegyensúlyozott étkezéssel kényeztethetjük magunkat.
Mint szinte mindenki, én is igyekszem a lehető legkevesebb időt a konyhában tölteni, és ennek a sikernek a kulcs a tervezés és az egyszerű receptek.
Folytassa az olvasást 11.11.2025
Összehasonlítás. Gyorsan, és automatikusan történik – másokat figyelünk, hogyan élnek, hogyan esznek, hogyan fogyókúráznak, hogyan edzenek, mit csinálnak…
És tudat alatt összehasonlítjuk az életüket a sajátunkkal.
Folytassa az olvasást 5.11.2025
Amikor egy könyvben azt olvassák, hogy a király egy ablaküvegnek támaszkodik a 10. században, akkor világosan látszik, hogy a szerző ismeri a történelmet. És ugyanez a helyzet az ételekkel is.
Mintha egy ilyen könyvben azt írták volna, hogy IV. Károly király a rántott húshoz krumplit evett, és azt majonézzel ízesítette. Hagyom most egy , hogy találgassanak…
Folytassa az olvasást 29.10.2025
Az ételek ízesítésére nem csak a fűszereket és gyógynövényeket kell figyelembe venni. Az ókortól kezdve az emberek különféle keverékekkel ízesítették ételeiket, amelyeknek az összetevői lehetnek zöldségek, gyógynövények, olajok, méz, erdei gyümölcsök, gyümölcsök, tej, hall stb. is.
A ma ismert szószok később hasonló keverékekből születtek. És nemcsak a tormás, bélszínes, paradicsomos, hanem a meleg indiai szószok is. Vagy az olasz szószok, mint pl. a bolognai.
Folytassa az olvasást 22.10.2025
Kalóriatáblázatok elérhetők online, telefonon, táblagépen és okosórákon, például a Garmin és az Apple Watch készülékeken.
