Amikor egy nő elkezd szoptatni, gyakran kap tanácsokat arról, hogy mit szabad enni és mit nem, hogy elegendő anyatej jusson a babájának, és a tej ne tartalmazzon a babára káros anyagokat.
Mekkora mértékben befolyásolja a nő étrendje a szoptatást, és kell-e egy szoptató nőnek másképp étkezni, mint ahogy azt megszokta?
A szoptató nők étrendjének általános, megelőző jellegű korlátozását semmilyen tudományos vizsgálat nem igazolja. A szoptató nő természetesen folytathatja a megszokott étrendjét. Az ideális helyzet az, ha a nőnek a szoptatás alatt egészséges, változatos és kiegyensúlyozott az étrendje – akárcsak másoknak is, nemtől és attól függetlenül is, hogy szoptatnak-e, vagy nem. Ugyanez vonatkozik az folyadékbevitelre is – a szoptató nőnek eleget kell innia, de nincs szükség mesterségesen növelni a napi elfogyasztott folyadék mennyiségét.
A cikk szerzője: Mgr. Martina Loutocká – a MAMILY professzionális laktációs tanácsadója
Talán minden nő hallotta már a szülés után, hogy a puffadás miatt kerülnie kell a hüvelyeseket, bizonyos zöldségeket és a frissen sült pékárukat. A puffadás – azaz a gázok – nem képes átjutni az anyatejbe, ami a vérből képződik. Miért adják át tehát generációkon át a nőknek az információkat a csecsemőkori kólikáról, amelyet az anya nem megfelelő táplálkozása okoz?
A „kólika” oka általában máshol keresendő, mint a nő étrendjében, a csecsemők gyakran más okokból elégedetlenek, és megnyilvánulásaik (nyugtalanság, sírás, nyálka a székletben) gyakran más tényezők eredményei. Leggyakrabban igényt tartanak arra, hogy az anya karjaiban legyenek, igénylik a bőrkontaktust az anyával, a figyelmet és a gondoskodást, az altatást, az alvást, több anyatejre van szükségük, vagy többet szeretnének cicilni, a hordozgatásra vagy a szoptatás javítására lenne szükségük.
A szoptatással kapcsolatos problémák gyökerének feltárásában segíthet egy magasan képzett és tapasztalt szoptatási tanácsadó, aki olyan megoldásokat javasol a nőnek, amik segíthetnek a baba sírásának vagy elégedetlenségének kezelésében.
És mi a helyzet az allergénekkel – a diófélékkel, egzotikus gyümölcsökkel vagy tehéntejfehérjével? Fontos, hogy a gyermek minél szélesebb körben kerüljön kapcsolatba az élelmiszerekkel (és így az allergénekkel is), mert így van lehetősége az allergiás reakciók megelőzésére. Nincs releváns bizonyíték arra, hogy a különféle allergének megelőző kiiktatása csökkentené az allergia kockázatát a gyermeknél.
Sok nő számára egy másik kérdőjel az alkoholfogyasztás. Az anyatejben csak nyomokban található, vagy egyáltalán nincs alkahol. Tehát a probléma nem az anyatejjel kapcsolatos, hanem azzal a ténnyel, hogy mindenkinek, aki csecsemőket vagy kisgyermekeket gondoz, elég józannak kell lennie ahhoz, hogy biztonságban tartsa a gyermekeket. Ugyanez vonatkozik a kávéfogyasztásra is – a koffein csak nyomokban jelenik meg az anyatejben.
Az is egy gyakori téma, hogy kell-e szednie a nőnek valamilyen speciális vitamint a szoptatás alatt. Nem feltétlenül szükséges, ismét csak az a helyzet, ami általában igaz – a vitaminokat és más anyagokat nem kell szedni csak azért, mert egy nő szoptat, használatuk szükségességére konkrét oknak kell lennie. Nincs ok arra, hogy feleslegesen ijesztgessük a nőket azzal, hogy rossz minőségű vagy „gyenge” tejük van.
Megfigyelhetjük, hogy a szoptatás alatt a ajánlott és fogyasztásra nem ajánlott élelmiszerek listája kultúránként eltérő, és semmilyen tudományos következtetésen nem alapul. A szoptató nők étrendjének megelőző és gyakran széles körű korlátozása egyes tanulmányok szerint az életminőség romlásához vezet, és negatívan befolyásolja a szoptatás időtartamát.
Érdekes források a szoptatásról és a női étrendről:
Jeong, G. et al. (2017): Maternal food restrictions during breastfeeding. Korean J Pediatr. 60(3): 70–76.
Kidd, M. et al. (2019): “Something is wrong with your milk”, Qualitative study of maternal dietary restriction and beliefs about infant colic. Can Fam Physician. 65(3): 204–211.
Gabriel, A. et al. (1986): Cultural values and biomedical knowledge: choices in infant feeding. Analysis of a survey. Soc Sci Med. 23(5):501-9.
Borch-Johnsen K, Johner G, Mandrup-Poulsen T, Christy M, Zachau-Christiansen B, Kastrup K, et al. Relation between breast-feeding and incidence rates of insulin-dependent diabetes mellitus. A hypothesis. Lancet. 1984;2:1083 –1086.
A MAMILY professzionális laktációs tanácsadója, célja a nők szoptatásra való felkészítése, a szülés utáni személyesen látogatja meg ügyfeleit, és a szoptatással és a gyermekhordással kapcsolatos problémák megoldásával foglalkozik
torna oktató, hat hónaposnál idősebb gyermekeket nevelő szülőket oktat
közvetlenül foglalkozik a nőkkel és gyerekekkel, cikkeket ír honlapján és Facebook oldalain
Manapság a csábító finomságok gazdag kínálata mellett az érzelmek is szerepet játszanak abban, hogy mennyit, mit, miért és hogyan együnk. Hogyan tudnánk meggyőzni az embereket arról, hogy nem csak az a fontos, hogy mit esznek, hanem az is, hogy miért és hogyan esznek?
Fontos megtanulni, hogy az étel nem egy problémamagoldó segédeszköz, amivel megoldjuk azokat a problémákat, amelyek egyáltalán nem is kapcsolódnak hozzá.
Még ha rohanásban is vagyunk (munka, gyerekek, család, sport, idő saját magunkra), és nem tudjuk, mit csináljunk először, akkor egy kiegyensúlyozott étkezéssel kényeztethetjük magunkat.
Mint szinte mindenki, én is igyekszem a lehető legkevesebb időt a konyhában tölteni, és ennek a sikernek a kulcs a tervezés és az egyszerű receptek.
Összehasonlítás. Gyorsan, és automatikusan történik – másokat figyelünk, hogyan élnek, hogyan esznek, hogyan fogyókúráznak, hogyan edzenek, mit csinálnak…
És tudat alatt összehasonlítjuk az életüket a sajátunkkal.
Amikor egy könyvben azt olvassák, hogy a király egy ablaküvegnek támaszkodik a 10. században, akkor világosan látszik, hogy a szerző ismeri a történelmet. És ugyanez a helyzet az ételekkel is.
Mintha egy ilyen könyvben azt írták volna, hogy IV. Károly király a rántott húshoz krumplit evett, és azt majonézzel ízesítette. Hagyom most egy , hogy találgassanak…
Az ételek ízesítésére nem csak a fűszereket és gyógynövényeket kell figyelembe venni. Az ókortól kezdve az emberek különféle keverékekkel ízesítették ételeiket, amelyeknek az összetevői lehetnek zöldségek, gyógynövények, olajok, méz, erdei gyümölcsök, gyümölcsök, tej, hall stb. is.
A ma ismert szószok később hasonló keverékekből születtek. És nemcsak a tormás, bélszínes, paradicsomos, hanem a meleg indiai szószok is. Vagy az olasz szószok, mint pl. a bolognai.