A kalóriákról másként: Az alma nem bűn

Az alma a kezdetektől fogva kíséri az emberi társadalmat.

Sokan úgy hiszik, hogy az a bizonyos gyümölcs a paradicsomban, amelyet Éva leszakított, egy alma volt. Találkozhatunk almákkal a görög mítoszokban is, sőt az alma még a császári menyasszony-választás során is szerepet kapott.

Jöjjön néhány legenda…

Különös, hogy mennyi monda és legenda kapcsolódik ehhez az egyszerű gyümölcshöz. A Bibliában ugyan az áll, hogy Éva engedett az ördög csábításának, és szakított a tudás fájáról egy gyümölcsöt. Arról azonban nincs szó, pontosan milyet. A judaizmus több lehetőséggel is számol – lehetett akár etrog cédrát, szőlő vagy füge is. A füge mellett szólhat az a tény, hogy Ádám és Éva később fügefalevelekkel takarták el magukat. És közben paradicsomi almának pedig a paradicsomot nevezik. Ki tud ezen eligazodni?

És ha már a Bibliánál tartunk: az embert Isten teremtette. Felmerül a kérdés, vajon a térdkalács vagy az ádámcsutka elnevezését is ő találta-e ki. Az ókori görög mondák szerint léteztek a naplemente és az est nimfái, akiket Heszperiszeknek neveztek. Ők őrizték kertjükben az aranyalmákat. Ebből a legendából számos európai mese született. Állítólag egy aranyalma okozta a trójai háború viszályát is. Az északi mitológiában pedig az aranyalmákat Idun istennő őrizte. A legendás Avalon sziget, ahová Artúr király holttestét szállító hajó érkezett, szó szerint az Almák szigetét jelenti.

A 9. században élt Kasszia (vagy Kassziané), a jelentős bizánci himnuszköltőnő, akit maga a császár választott ki a potenciális menyasszonyok szemléjén. A kiválasztott mindig kapott egy almát. Csakhogy amikor a császár Kassziának akarta adni az almát, ezt mondta: „A nő által jött a bűn és a szenvedés.”  Kasszia azonban nem maradt adós a válasszal: „És a nő által érkezett a megváltás reménye is.”  Ez a császárnak nem tetszett, ezért inkább másik, nem túl okos menyasszonyt választott. Kasszia ezután kolostorba vonult, és egyházi himnuszokat komponált. És természetesen nem feledkezhetünk meg a birodalmi almáról sem, ami a királyi hatalom és méltóság jelképe volt, és amelyet ma is láthatunk a koronázási ékszerek között.

De hogy az emberiséget miért éppen az alma bűvölte el ennyire, arra valószínűleg sosem kapunk választ.

Milyen ásványi anyagok és vitaminok találhatók az almában?

És most következzen a kevésbé szórakoztató rész. Az alma az igazi vitaminbombák közé tartozik, hiszen több mint 30 különféle vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. 100 gramm friss alma 4,6–12 mg C-vitamint, fél milligramm E-vitamint, a teljes B-vitamin-csoportot, beleértve a B2-vitamint (0,03–0,08 mg) és B9-vitamint (kb. 7,5 µg), továbbá 3–9 µg A-vitamint és 2,2–6,6 µg K-vitamint tartalmaz. 

Az ásványi anyagok közül 100 gramm alma 107–130 mg káliumot tartalmaz (ami befolyásolja a szívműködést és szabályozza a vérnyomást), 4–5 mg magnéziumot (izomlazító hatású), 5–6 mg kalciumot (ami köztudottan jót tesz a csontoknak és a fogaknak), 8–11 mg foszfort (szintén fontos a csontok és fogak számára, valamint a sejtek megfelelő felépítéséhez), 0,2 mg vasat (a megfelelő vérképzéshez), valamint nyomokban bórt és cinket (0,3 mg).Ezeken kívül az alma pektinrostot is tartalmaz, ami csökkenti a koleszterinszintet és szabályozza a glikémiás indexet, továbbá polifenolokat, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak.

Ezeknek a vitaminoknak és ásványi anyagoknak a fő forrása azonban az alma héja, vagyis az a rész, amelyet a legtöbb ember lehámoz. Hogy melyik alma pontosan mennyi kalóriát és szénhidrátot tartalmaz, az cukortartalmuktól függően változik, de összességében ezek olyan kis különbségek, hogy nem érdemes rajta túlságosan gondolkodni.

Hogyan oszthatjuk fel az almákat cukortartalmuk szerint?

Az almák cukortartalmának mérésére létezik egy skála. Ezt Brix-skálának (°Bx) nevezik, és – milyen meglepő – a gyümölcslében található cukor százalékos arányát mutatja. Az értéket refraktométerrel mérik, amelyet a méz víztartalmának vizsgálatára, autók fagyálló folyadékainak ellenőrzésére, vagy akár pálinkák alkoholerősségének meghatározására is használnak.

A hagyományos almák cukortartalma 10 és 18 °Bx között mozog, és ennek alapján az alábbi kategóriákba sorolják őket:

– Alacsony cukortartalmú almák (10–12 °Bx) – cukorbetegek számára is alkalmasak – például: Granny Smith (233 kJ, 13 g szénhidrát / 100 g) vagy Ontario (190 kJ, 10 g szénhidrát),

– Közepesen édes almák (12–14 °Bx), almalé készítésére ideálisak, – például: Golden Delicious (278 kJ, 14 g szénhidrát) vagy Idared (192 kJ, 11 g szénhidrát),

– Magas cukortartalmú almák (15–18 °Bx), szintén alkalmasak almaléhez, ciderhez vagy almaborhoz, hiszen a több cukor magasabb alkoholtartalmat eredményez az erjedés során. Ezek például a Pink Lady (287 kJ, 14 g szénhidrát) vagy a Gala (225 kJ, 11 g szénhidrát) 

Egyes fajták cukortartalma a szüret után még enyhén növekszik, erre mondják, hogy az alma „beérik”.

Hány fajta alma létezik?

Ha a vadalmákat is beleszámítjuk, akkor hihetetlen lehet, de körülbelül 30 ezer fajta létezik. Kereskedelmi termesztésben azonban „mindössze” mintegy 7000 fajta található. Sok fajta állítólag már eltűnőben van. Csehországban nagyjából ezer termesztett almafajtát tartanak nyilván. Ennek ellenére sok közülük szinte beszerezhetetlen, és a piacokon is csupán néhány, talán húszféle található. A szupermarketekben pedig néha úgy tűnik, mintha csak három-négy fajta létezne.

Tehát jó étvágyat.

fotó: cz.depositphotos.com

2.6.2026 Dine4fit.hu Cikkek, Érdekességek