Az igazság a zero italokról és az édesítőszerekről

Zero kóla ebédhez, diétás üdítő a hagyományos helyett, édesítőszer a reggeli kávéba egy kanál cukor helyett.

Az édesítőszerek ma már mindenütt körülvesznek bennünket, és velük együtt rengeteg egymásnak ellentmondó véleménnyel is találkozhatunk, a „mérgek, amelyek tönkreteszik az egészségünket” állítástól egészen a „nyugodtan ihatják víz helyett is, hiszen nincs bennük kalória” állításig.

A valóság, mint általában, valamivel összetettebb. Attól függ, milyen édesítőszerről beszélünk, milyen mennyiségben fogyasztják, és mit várnak tőle. Nézzük meg a témát tárgyilagosan, felesleges riogatás és bagatellizálás nélkül.

Mit is csinálnak valójában az édesítőszerek a zero italokban?

Az „édesítőszerek” megnevezés mögött valójában két meglehetősen különböző anyagcsoport rejtőzik. Az első csoportba az úgynevezett nem kalóriatartalmú édesítőszerek, például az aszpartám, az aceszulfám-K, a szacharin, a szukralóz vagy a stevia tartoznak, amik sokszorosan édesebbek a cukornál, ezért az italokhoz csak egészen kis mennyiségben adják őket, így energiatartalmuk gyakorlatilag nulla. A második csoportot a cukoralkoholok alkotják, például az eritrit vagy a xilit, amelyek gyakran megtalálhatók a „keto” vagy „fit” termékekben, és kémiai felépítésük, valamint tulajdonságaik is eltérnek. Ez a megkülönböztetés fontos, mivel a két csoporttal kapcsolatban némileg eltérő szakmai vita zajlik.

Segítenek az édesítőszerek a fogyásban?

Rövid távon igen, legalábbis a rendelkezésre álló kutatások alapján. Ha az édesítőszerekkel helyettesítik a cukrot, és az étrendjükön semmi mást nem változtatnak, spórolnak a kalóriákkal. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonban 2023 májusában óvatosabb ajánlást adott ki ezzel kapcsolatban: a rendelkezésre álló kutatások szisztematikus áttekintése alapján feltételesen nem javasolja, hogy a kalóriamentes édesítőszerekre testsúlykontrollt vagy a civilizációs betegségek kockázatának csökkentését szolgáló eszközként támaszkodjunk az általános népesség körében. A rövid távú, kontrollált vizsgálatok valóban alacsonyabb testsúlyt és alacsonyabb BMI-t mutatnak az ilyen édesítőszereket használóknál, a hosszú távú megfigyeléses adatok azonban összefüggést jeleznek (nem feltétlenül közvetlen ok-okozati kapcsolatot) a testsúlynövekedés, a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek magasabb kockázatával.

A magyarázat valószínűleg éppúgy pszichológiai, mint biokémiai: ha valaki „megspórolja” a kalóriákat az italnál, könnyen észrevétlenül bepótolja azokat máshol, például egy nagyobb vacsoraadaggal vagy egy plusz édességgel.

Biztonságosak az édesítőszerek?

Az aszpartám, a legtöbbet vizsgált édesítőszer esetében érdekes helyzet alakult ki. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) a 2B csoportba, vagyis az „emberre nézve valószínűleg rákkeltő” anyagok közé sorolta, korlátozott bizonyítékok alapján. Ugyanebben az időszakban azonban a WHO és a FAO közös szakértői bizottsága (JECFA) újraértékelte ugyanezeket az adatokat, és úgy döntött, hogy változatlanul hagyja a korábban meghatározott elfogadható napi beviteli értéket (ADI), amely 40 mg testsúlykilogrammonként, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy felnőtt embernek hosszú időn keresztül egyetlen nap alatt nagy mennyiségű, aszpartámmal édesített italt kellene elfogyasztania ahhoz, hogy egyáltalán megközelítse ezt a határértéket. Hasonlóképpen az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is biztonságosnak tartja az aszpartámot az ADI értékén belül. Más szóval: néhány ital szokásos napi fogyasztása önmagában nem ad okot aggodalomra, ugyanakkor a tudomány továbbra is vizsgálja a témát, ezért az sem jelenthető ki egyértelműen, hogy „ezzel minden teljesen rendben van”.

Az eritrit nem ugyanaz, mint az aszpartám

Gyakran minden cukorhelyettesítőt egy kalap alá veszünk. A valóságban azonban az egyes édesítőszerek különböznek egymástól. Az eritrit a cukoralkoholok közé tartozik, és másképpen működik, mint például az aszpartám vagy a szukralóz. Az elmúlt években egy olyan kutatás is felkeltette a figyelmet, amely lehetséges összefüggést jelzett a magasabb vér-eri­tritszint és a szív- és érrendszeri betegsékek magasabb kockázata között azoknál az embereknél, akiknél eleve fokozott kardiovaszkuláris kockázat állt fenn. Ugyanakkor egyelőre nem egyértelmű, hogy maga az eritrit fogyasztása mekkora szerepet játszik ebben. Szervezetünk ugyanis bizonyos mennyiségű eritritet maga is képes előállítani. Egy átlagos fogyasztó számára ez még nem ad okot arra, hogy ki kellene iktatnia az eritritet az étrendjéből. Inkább arra emlékeztet bennünket, hogy a „zero” vagy „természetes” megjelölés önmagában még nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott élelmiszerrel kapcsolatban semmilyen kérdés nem merülhet fel.

Mi a helyzet a vércukorszinttel és a fogakkal?

A kalóriamentes édesítőszerek egyik legfontosabb előnye, hogy a hagyományos cukorhoz hasonlóan nem emelik meg a vércukorszintet. Ezért megfelelő alternatívát jelenthetnek például cukorbetegek számára, vagy azoknak, akik szeretnék csökkenteni a cukorbevitelüket. A tudósok ugyanakkor azt is vizsgálják, hogy bizonyos édesítőszerek befolyásolhatják-e egyes embereknél a bél mikrobiomját. Az eredmények egyelőre nem egyértelműek, ezért további kutatásokra van szükség. Nincs tehát okunk elhamarkodott következtetéseket levonni. A fogak esetében viszont meglehetősen egyértelmű a helyzet. A cukorral ellentétben a kalóriamentes édesítőszerek nem szolgálnak táplálékul a fogszuvasodást okozó baktériumok számára, a xilit ráadásul még a mennyiségüket is csökkentheti.

Akkor most segítenek, ártanak, vagy teljesen mindegy?

Az igazság, mint általában, valahol középen van. A zero italok és a kalóriamentes édesítőszerek nem jelentenek csodamegoldást a fogyókúránál, ugyanakkor nincs is szükség arra, hogy mindenáron elkerüljék őket. Ha segítenek csökkenteni a cukrozott üdítők vagy a túlzott cukorfogyasztás mennyiségét, hasznos segítséget jelenthetnek. Más élelmiszerekhez hasonlóan azonban itt is elsősorban a mennyiség és az étrend egészének összetétele számít. Önmagában egyetlen édesítőszer sem dönti el, hogy egészségesebbek lesznek-e, vagy sikeresen le tudnak fogyni. Ha nem biztosak benne, milyen gyakran nyúlnak „zero” termékekhez, próbálják meg néhány napon keresztül rögzíteni őket a Dine4Fit alkalmazásban. Talán meg fognak lepődni majd, hogy valójában milyen jelentős részét képezik az étrendjüknek.

llusztrációs fotó: cz.depositphotos.com

25.8.2026 Dine4fit.hu Cikkek, Érdekességek