Az iparilag feldolgozott élelmiszerek elterjedésével megjelentek az állítólagos összeesküvés-elméletek az azokban található egészségtelen adalékanyagokról.
Idővel gyakran kiderült, hogy nem egy összeesküvés-elméletekről volt szó.
Ha visszatekintünk a történelembe, azt látjuk, hogy az ételek ízesítésére vagy kiegészítésére használt anyagok jellemzően növényi (néha állati) eredetűek voltak. A tudomány és a kémia fejlődése azonban lehetővé tette, hogy különféle élelmiszereket kémiai úton módosítsanak. A különböző növényvédő szerek, ízesítőanyagok, adalékanyagok (E-számok), valamint a kémiailag módosított élelmiszerek csökkentik a természetes, egészséges anyagok, vitaminok és ásványi anyagok mennyiségét, és vegyi anyagokkal helyettesítik azokat. Talán a legismertebb és egyben egyik első példa erre a margarin.
Az eredeti és a mai margarin két teljesen különböző élelmiszer, amelyeket csupán az elnevezés és a vaj utánzásának szándéka köt össze. Az eredeti margarint 1869-ben Hippolyte Mège-Mouriès francia vegyész találta fel III. Napóleon közvetlen megrendelésére, olcsó és tartós vajpótlóként a hadsereg és a szegények számára. A marhafaggyút kiolvasztotta, abból alacsony hőmérsékleten kipréselte a folyékony részt, majd ezt vízzel vagy tejjel összekeverte. Ez tehát állati eredetű vajpótló volt, lényegében tejjel kevert marhafaggyú.
1902-ben Wilhelm Normann felfedezte a hidrogénezés eljárását, és áttértek a keményített növényi olajok használatára. Ez azonban problémát okozott a transzzsírsavakkal. A mai margarin így víz a zsírban típusú emulzió, amely 80%-ban növényi olajból (beleértve a pálmaolajat) és 20%-ban vízből áll, hozzáadott sóval, ízesítőanyagokkal, színezékekkel és adalékanyagokkal (emulgeálószerekkel, stabilizátorokkal, tartósítószerekkel). Ahhoz, hogy kenhető legyen, a folyékony olaj egy részét kémiailag át kell alakítani. Korábban részleges hidrogénezéssel, ma enzimatikus átészterezéssel.
Vagyis – az eredeti margarin emulgeált marhafaggyú volt, a mai pedig emulgeált finomított növényi olaj, amelyet pálmazsírral és enzimekkel úgy strukturálnak, hogy a vajat utánozza, de koleszterin nélkül, és ma már transzzsírok nélkül is. Ezeket 50 éven keresztül a sertészsír egészségesebb alternatívájaként népszerűsítették, az FDA azonban 2015-től elismerte, hogy egyáltalán nem tekinthetők biztonságosnak (GRAS), 2021-től pedig de facto betiltották az USA-ban és az EU-ban is.
Fiatal koromban sokan aggódtak a vezetékes vízhez hozzáadott fluor miatt, ami otthon a csapból folyt. Eleinte tagadták, hogy ez problémát jelentene, később pedig a tudósok azzal magyarázták, hogy semmi veszélyesről nincs szó, sőt az eljárás az emberi egészséget erősíti. De mi volt a valóság?
Az Egyesült Államokban az 1940-es évektől kezdtek fluort adagolni az ivóvízhez, és a kritikusokat valóban hosszú ideig összeesküvés-elméletek hangoztatóinak bélyegezték. A vita az adagolásról és az agyra gyakorolt hatásokról folyt. 2024 augusztusában az amerikai National Toxicology Program (NTP) kiadta végleges monográfiáját, amely szerint „a gyermekeknél a magasabb fluorid-expozíció alacsonyabb IQ-val hozható összefüggésbe”. Konkrétan a literenként 1,5 milligrammnál magasabb fluoridkoncentrációjú ivóvíz fogyasztása összefüggésbe hozható a gyermekek alacsonyabb IQ-jával. Az amerikai fluoridozási szabvány 0,7 mg/l.
Hasonlóképpen végül az is kiderült, hogy bizonyos területeken az ivóvíz ólommal szennyeződött, a hatóságok pedig tudtak erről, mégis eltitkolták az információt. A Berkeley Egyetem biológusa, Tyrone Hayes pedig megerősítette, hogy az atrazin a vízben feminizálja (kémiailag kasztrálja) a hímeket (férfiakat). A kísérlet 2,5 ppb koncentráció mellett zajlott, vagyis az EPA által az ivóvízben engedélyezett 3 ppb-es határérték alatt. Az atrazin az egyik leggyakrabban használt gyomirtó szer, amely az EU-ban is bekerül a talajvízbe.
Az adalékanyagok engedélyezési folyamata a tudományos felfedezést követően 10–30 évig is eltarthat. Nem meglepő tehát, hogy számos, addig állítólag biztonságosnak tartott adalékanyag meglehetősen későn került fel a veszélyes anyagok listájára. Ilyen például a brómozott növényi olaj (BVO), E443 jelöléssel, amelyet évtizedeken keresztül használtak citrusos üdítőitalokban, például a Fantában, a vörös színezék, az eritrozin (E127), egy kőolajból előállított szintetikus festékanyag, amelyet 1907-től édességekben, fagylaltokban és gyógyszerekben is alkalmaztak, kozmetikai felhasználását pedig a rák kockázata miatt 1990-ben betiltották, élelmiszerekben pedig tavaly, 2025-ben. Vagy a titán-dioxid (E171), a rágógumikban, bevonatokban és krémekben használt fehér pigment, amelyet sokáig inert anyagnak tekintettek, az EU-ban azonban 2022-ben betiltottak.
És még nem is beszéltünk az E102, E110, E122, E124 és E129 színezékekről, amelyek gyermekeknél hiperaktivitást okozhatnak – amit a felvágottakban és húskészítményekben található nitritekről (E249–E252) szóló 2007-es tanulmány is bizonyít.
Hasonló példákból még sok van, és egy egész cikk sem lenne elegendő mindegyik bemutatására.
Hosszú éveken keresztül az összeesküvés-elméletek közé tartozott az az állítás, hogy a csomagolóanyagokból és cumisüvegekből származó BPA bekerül az élelmiszerekbe. A jelenlegi helyzet az, hogy az EU-ban a megengedett határértéket mára ezerszeresére csökkentették. Manapság a mezőgazdasági talaj gyakran szennyezett műanyagokkal (és nem csak műanyagokkal, hanem különböző növényvédő szerekkel, rézzel, rovarirtókkal, vegyi anyagokkal és nehézfémekkel is). Ezek az anyagok a talajból bekerülnek a növényekbe. A gyökérzöldségek, például a sárgarépa, a petrezselyem és a retek, valamint a leveles zöldségek (spenót, saláta) halmozzák fel a legtöbb fémet. Tulajdonképpen ezért is alakult ki a hidroponikus termesztés.
A hidroponika problémája nem a tápanyagok hiánya. A vitaminokat a növény maga állítja elő szén-dioxidból, vízből és fényből, az ásványi anyagokat pedig a tápoldatból kapja (feltéve, hogy a termesztő nem spórol ezekkel). A fő probléma az idő. Egy saláta például 70 nap alatt nő meg talajban, hidroponikus rendszerben viszont mindössze 30 nap alatt. Gyorsan felveszi a vizet és növeli a tömegét, de nincs elegendő ideje arra, hogy annyi másodlagos növényi anyagot állítson elő, például polifenolokat, illóolajokat és keserűanyagokat.
illusztrációs fotó: cz.depositphotos.com
Forgatókönyvíró, újságíró, író, a Cseh Televízió munkatársa, jelenleg két fiával töltik kellemesen mindennapjaikat, és együtt utazgatnak.
A rost fontos összetevője az étrendünknek. Kedvezően hat az egészségi állapotunkra, és – ami talán sokakat leginkább érdekel – segít a fogyókúrában. Azt kérdezik, hogyan?
Olvassák el a cikket, és tudjanak meg mindent róla.
Folytassa az olvasást 17.4.2024
Amióta táplálkozási tanácsadással foglalkozom, megtanultam egy alapvető dolgot, amit egyszerűen nem lehet megkerülni: ha nem tervezik meg legalább részben előre a napi étkezéseiket, nem érdemes meglepődniük azon, hogy a táplálkozásuk nem úgy alakul, ahogyan szeretnének.
Az előre elkészített ételeknek valóban megvannak az előnyeik. Ha hozzászoknak ehhez a megoldáshoz, jelentős időt takaríthatnak meg, hiszen a főételeket akár több napra előre is elkészíthetik – nemcsak saját maguknak, hanem az egész családnak is.
Folytassa az olvasást 6.10.2026
A testsúlyommal gyakorlatilag egész életemben küzdöttem. A fogyókúrás időszakokat mindig újabb súlygyarapodás követte, és hosszú ideig kerestem azt a módszert, amely nemcsak a fogyásban segít, hanem abban is, hogy hosszú távon meg tudjam tartani az elért eredményt.
Idővel egészen 97 kg súlyig jutottam.
Folytassa az olvasást 30.9.2026
Ha Lenka ma visszatekint az étellel való kapcsolatára, egyetlen dolgot mond róla: őrült volt.
Azt ette, ami éppen a keze ügyébe került, gondolkodás nélkül.
Folytassa az olvasást 23.9.2026
A hinduk és a zsidók egyaránt azt mondanák, hogy semmiképpen. Vallási okokból.
Létezik azonban tudományos magyarázat is arra, hogy ez a párosítás miért nem annyira “kóser”.
Folytassa az olvasást 15.9.2026
A nyárhoz hozzátartozik a grillezés, és ez így van jól: az egyik legtermészetesebb módja annak, hogy a családdal és a barátokkal együtt töltsünk egy kellemes nyári estét.
A probléma akkor kezdődik, amikor gondolkodás nélkül megtöltjük a tányérunkat kolbásszal, fehér bagettel és egy kanál majonézes salátával, és mire észbe kapunk, már túl is vagyunk egy olyan estén, amelynek egyetlen étrendben sem lenne helye. A jó hír az, hogy nem kell lemondaniuk a grillezésről. Elég tudniuk, hogyan állítsák össze a tányérjukat úgy, hogy jóllakjanak, és ne borítsa fel az étrendjük egyensúlyát.
Folytassa az olvasást 1.9.2026
Kalóriatáblázatok elérhetők online, telefonon, táblagépen és okosórákon, például a Garmin és az Apple Watch készülékeken.
