Bélrendszerünk több baktériumot tartalmaz, mint amennyi emberi sejtünk van! Kis túlzással ezért azt mondják, hogy eldöntendő, hogy a mikroorganizmusok népesítenek be minket, vagy mi népesítjük be őket.
Sajnos még nem ismerjük a mikrobiom és a bélrendszer működésének minden részletét.
De tudjuk, hogy ez az immunitásunk egyik fő szervéről van szó. Második agynak is nevezik, és az egészsége jelentős hatással van az alakra és a fogyásra.
Egészségünk tükörképe
A szervezetünkben lévő mikroorganizmusok hatással vannak a különböző anyagcsere-folyamatokra, ráadásul még a hangulatunkra és ízlésünkre is. Nem csak az befolyásolja a bélrendszerünk egészségét, amit eszünk (vagy nem eszünk). Befolyásolja még az általános életmódunk, a környezetünk, amelyben élünk, a gyógyszerek, amiket szedünk… Orvosi vizsgálat nélkül is észrevesszük magunkon az emésztési problémákat, a hasi kellemetlenségeket, a puffadásokat stb. Nagyon sokat elárul a széklet állapota is, amelynek mintegy 60%-át éppen a bélmikrobák sejtjei alkotják. Már régen nem lenne szabadnak tabunak lennie, hogy ne csak az orvosunkkal, hanem táplálkozási szakértővel is beszélgessünk erről.
Probiotikumok, prebiotikumok és egyéb -biotikumok
Szinte mindenki hallotta már a probiotikum kifejezést, legalábbis az antibiotikumok szedésével és a bélmikrobióta helyreállításával kapcsolatban. A kapszulákban nincs semmi más, mint a hasznos mikroorganizmusok sejtjei, amelyektől azt várjuk el, hogy kifejtsék a jótékony hatásaikat a beleinkben. Ezek a probiotikus mikroorganizmusok (szándékosan nem a baktériumokról beszélek, mert a probiotikumokhoz bizonyos típusú élesztőgombák is tartozhatnak) némelyik élelmiszerekben is megtalálhatóak. Ott vagy természetes formában fordulnak elő, vagy az élelmiszeriparban úgynevezett starterkultúraként adják hozzájuk. Ez általában minden típusú erjesztett vagy fermentált ételre és italra vonatkozik (kefir és joghurt, fermentált zöldség stb.). Léteznek továbbá prebiotikumok is – ezek már nem élő mikroorganizmusok, hanem étrendünk összetevői, amelyek táplálják őket. Ezeket az összetevőket nem tudjuk megemészteni (például egyes rostfajtákat), így eljutnak a vastagbélbe, ahol a mikrobák energiaforrásként használják fel őket. A folyamat során számunkra hasznos anyagok is keletkeznek, például egyes vitaminok, rövid szénláncú zsírsavak és mások.
Korábban a kutatások és az élelmiszeripar főleg azzal foglalkozott, hogyan tartsuk életben a fermentált élelmiszerekben lévő probiotikus mikrobákat, hogyan juttassuk el őket a beleinkbe, és ott hogyan „hízlaljuk” őket. Újabban már más lehetőségekkel is foglalkoznak. Éppen az élő mikrobák anyagcseréjének termékei, vagyis az általuk létrehozott anyagok (ún. posztbiotikumok), elegendő mennyiségben fogyasztva képesek önálló hatást gyakorolni egészségünkre. És a mikrobák élettelen sejtjei is (az ún. parabiotikumok). Ha ezt a területet sikerülne jobban felfedezni és megvilágítani, nagy lépés lenne az egészség- és élelmiszeripar számára.
Második agy a bélrendszerben
Amikor betegek, szomorúak vagy stresszesek vagyunk, az az emésztésünkre is hatással van. Vannak, akiknek fáj a hasuk, vannak, akik még hánynak is. A belekben annyi idegsejt van, hogy a számukat össze tudjuk hasonlítani a gerincvelőjével. És mindezek a sejtek érzékelik a mikroorganizmusok tevékenységét. Nagyon leegyszerűsítve – az, hogy mit eszünk és hogyan élünk, hatással van a bélrendszerünk mikrobiótájára, és fordítva, a mikrobióta összetétele befolyásolja mentális jólétünket. Ez egy kétirányú funkcionális kommunikációs rendszer. A probiotikumok hatását ezért kutatják és alkalmazzák különféle mentális betegségek kezelésében, mint például a depresszió, az autizmus, az anorexia nervosa és más hasonló esetekben.
Hízás a mikrobák ellenőrzés alatt tartásakor?
Még azt is lejegyezték, hogy az elhízott emberek bél-mikrobiótáinak összetétele teljesen más, mint a sovány embereké. Nem a genetika az egyetlen tényező, ami befolyásolja ezt az összetételt. Éppen ellenkezőleg, ezek többnyire külső tényezők. A szülés módja, a szoptatás, a környezet, amelyben élünk, mit eszünk, mennyire aktív az életvitelünk. Vannak olyan tanulmányok is, amik arra utalnak, hogy néhány jótékony hatású probiotikum-törzs segíthet az elhízás kezelésében, de erre időt kell szánni. Egyértelmű, hogy az első helyen az egészséges életmód és az egészséges étrend áll, de a jövőben lehetőség nyílik majd olyan konkrét készítmények kifejlesztésére, amelyek valóban elősegítik a fogyást. Addig pedig főleg arra koncentráljunk, hogy a beleket és azok mikrobiótáit kényeztetni kell.
Hogyan gondoskodjunk róluk
Az életmód-változtatásnak teljesnek és fokozatosnak kellene lennie – fizikai aktivitás, elegendő alvás, stresszesmentes pihenés, és olyan étrend, ami természetes módon támogatja a jótékony baktériumokat. Ez például a rostok, a különböző típusú zöldségek és gyümölcsök, a diófélék és a teljes kiőrlésű termékek, az fermentált termékek bevitelének a növelését jelenti. Ha a bél-mikrobióta nincs rendben, az többek között az egészségtelen táplálkozási stílust tükrözi. Manapság sok emberek étrendjében nagyon magas az iparilag feldolgozott élelmiszerek aránya. Ezek pedig éppen az ellentétei az eredeti és minimálisan feldolgozott élelmiszereknek, amelyekből a legtöbbet kellene ennünk. Az eltúlzott mértékű adalékanyagok (különféle mesterséges édesítőszerek, színezékek és egyebek) szintén nem tesznek jót a mikrobiomnak.
Befejezésnek
A jó hír az, hogy az egészséges mikrobiom kulcsa az egészséges életmód. Kiderült, hogy a genetika meglehetősen csekély szerepet játszik, és még a hízásra genetikailag hajlamos emberek esetében sem törvényszerű a túlsúly. A lényeg természetesen az elegendő mozgás és az egészséges étrend. A fermentált ételek és italok, a prebiotikumokban gazdag élelmiszerek és a különféle pro/prebiotikus étrend-kiegészítők tovább támogathatják a bélrendszer egészségét. Egyre inkább fejlődnek a mikrobiom egyéni “kezelésére” fókuszáló kutatások, és manapság már lehetőség van az elemzésére, vagy egyes esetekben akár átültetésére is.
fotó: cz.depositphotos.com
Ing. Makovská Marie
https://www.jidlojakocesta.cz
A Dieta magazin főszerkesztője.
Okleveles fitneszedző, Táplálkozás- és élelmiszertudományi szakon végzett, és jelenleg doktori tanulmányait végzi az emésztőrendszer mikrobiotájára fókuszálva. Közel tíz éven át egyedül gondoskodott az ügyfeleiről a táplálkozás és a mozgásfejlesztés terén, most pedig szakértőkkel együttműködve igyekszik minden információt közérthető módon eljuttatni a nyilvánossághoz a Dieta magazin, saját blogja és IG @jidlo_jako_cesta segítségével.
A hozzászólások nem képviselik a szerkesztők vagy a blog üzemeltetőjének véleményét.