Nem csak az ételtől él az ember, avagy mik lehetnek az okai a fogyás kudarcainak II. - Blog Dine4Fit.hu – Dine4Fit blog – fogyás, egészséges életmód, receptek, tippek

Több mint 7 éve vagyok a rajongója a Dine4Fit alkalmazásnak.

Történetem első része a harmadik szülésemig íródott.

A harmadik szülés után újra elkezdtem fogyókúrázni, és ezúttal már azzal az elhatározással, hogy most már ez végleges lesz. És hogy ez az út az egészségesebb és boldogabb énemhez. Tudtam, hogy nem szeretnék még egy babát, és hogy nekem karcsúnak és fittnek kell lennem örökre.

Én is elkezdtem ugyanígy hozzáállni, új és új információkat kerestem az aktuális táplálkozásról, arról, hogy mi volt a trendi, és mi az, ami már nem az. Újabb tanulmányok a táplálkozással kapcsolatban. És főleg az emberek tapasztalata, mert legfőképpen a személyes történetek mindig a LEGJOBBAK.

A személyes történetekből tanulja meg az ember a legjobban, hogyan képes működni az emberi szervezet, és mi az, ami befolyásolja.

Megtanultam hallgatni a saját testemre, otthon tornázni a saját súlyommal, mivel nem volt lehetőségem konditerembe járni, vagy valahova kimozdulni otthonról. A férjem reggeltől estig munkában volt, én pedig egyedül otthon a három gyerekkel. Fokozatosan próbálgattam magamon a böjtöt, az időszakos böjtöt, a paleo diétát, a raw diétát, a low carb étrendet, a ciklikus diétás. Természetesen mindezt kísérletképpen – mi az, amit a szervezetem valójában akar, és mi az, ami megfelel neki. Mindezt két év alatt – de még ez sem egyszerű.

Megtudtam, hogyan érzi magát a szervezetem, és meg voltam győződve arról is, hogy hosszú távon nálam csak a magas szénhidráttartalmú étrend tartható fenn, arányosan bizonyos makro-tápanyagokkal – azaz fehérjékkel, szénhidrátokkal és zsírokkal. Továbbá a szervezet utánpótlása mikro-tápanyagokkal, és az egészséges sportos életmód. Nagyon fontos szerepe volt a pihenésnek, az folyadékbevitelnek, és a lelki nyugalomnak.

Mindezt szép kimondani, de annál nehezebb véghezvinni.

Főleg a lelki nyugalom, és a fizikai erőnlét. Igyekeztem mindent úgy csinálni, ahogy elterveztem. Fitt, boldog és fizikailag aktív akartam lenni. Imádok mindent, ami ezzel jár. Szeretek előkészíteni az ételeket, szeretek főzni, szeretem az aktív életet. Ebben az időszakban már nem kellett méregetnem az ételt. Minden olyan intuitív volt. A következő két évben tudtam tartani a már lefaragott súlyomat, ráadásul aktívan sportoltam, és elégedett voltam magammal. Végre!

Óriási vágyam volt elvégezni egy táplálkozási tanfolyamot, és segítsek másoknak elérni álmait. Segíteni azoknak, akik az elején tanácstalanok, mint ahogy én voltam, és rávezetni őket arra, hogy képesek legyenek beállítani és hallgatni a testüket.

Ezután anyagi okok miatt korábban kezdtem el dolgozni, és elkezdtem azt csinálni, amit az anyasági előtt csináltam. A következő két évben fokozatosan alváshiányban szenvedtem, és állandóan fáradt voltam, mivel műszakokra jártam, ami fizikailag és szellemileg is nagyon megterhelő volt. Csak mellékesen mondom, hogy az első szülési szabadságom előtt a munkahelyemen autóbalesetet szenvedtem, ami maradandó károsodást okozott a gerincem és a bal karom. 2015-ben volt még egy másik autóbalesetem is, amikor a szülési szabadság után ismét munkába álltam, ami újra problémákat okozott a nyaki gerincemmel, és ennek következményében a teljes bal test-felemmel. Ez már csak egy olyan mellékes megjegyzés, hogy mindennek legyen valami értelme, és hogy el is jussunk odáig, nem csak a diéta és az edzés kell hozzá, hanem saját magunknak kell feldolgoznunk az életelveinket, és életviteleinket.

Ha túl gyorsan akarunk elérni valamit, általában megbotlunk, majd kénytelenek vagyunk elgondolkodni, miért is botlottunk meg.

Miután visszatértem a munkába, elkezdtem fokozatosan hízni. Álmatlanság, stressz és fizikailag megterhelő munka, majd egy másik műszak otthon nem hagyott békén.

Amikor úgy érezzük, hogy minden ránk nehezedik, akkor valami nincs rendben. De sosincs késő változtatni valamin, vagy beismerni azt, hogy változtatnunk kell valamit. A kérdés csak az, hogy min változtassunk? Nem mindenki tud figyelni a körülményekre és a “felülről” érkező figyelmeztetésekre. Sokan pedig nem is hisznek benne. Egy egészséges nőből hirtelen egészségügyi problémákkal küzdő hölgy lett – autoimmun pajzsmirigy-gyulladás, folyamatosan emelkedő LDL-koleszterinszint, fokozódó növekedési hormonszint, krónikusan alacsony vérnyomás, hidegrázás, hideg kezek és lábak, ellenőrizhetetlen fáradtság és fáradtság szindróma, az autóbalesetekből adódó nyakcsigolya fájdalom, tartós kéz- és mellkasi fájdalom, fejfájások és súlyos migrén, váll- és kulcscsont-fájdalom, valamint az egész bal oldali kéz – arc- és fülfájdalom, folyamatos nyirokcsomó képződések a bal oldali torokban, sokszor hangvesztéssel járó rekedtség, szó szerint hirtelen egyensúlyvesztés. Két hónapig járni sem tudni – csak feküdni. Forgott velem világ, őrült fájdalmak és állandó szédülés, elgyengülések és ájulás érzet, fülzúgás és beszéd- és koncentrációs problémák, memóriazavarok, egész testre átható arcbizsergés, a hát és a nyak égése, ami a kezekre és lábakra húzódik, kilengések járás közben, oldalra húzás és ájulás-érzet, végtagzsibbadás, és kezek bizsergése, elgyengült izmok stb.

Szóval az EGÉSZSÉGES LÁNYBÓL hirtelen egy rakás szerencsétlenség lett. Inkább kérdőjelek és kérdések halmaza. Miért? Mi az? Mi történt velem és mit csinálhatok ezzel? És hol keressem az okát?

OKiskorom óta hiszek a “spiritualitásban” – ezt inkább nem részletezném, mert ez lesz a következő cikk témája. Egy kicsit hiszek benne, hogy “VALAMI” létezik ég és föld között, de hogy mi, azt nem tudom leírni. Hiszek a betegségek pszichoszomatikus okaiban is. Erről azért vagyok meggyőződve, mert különféle helyzeteket éltem át gyerekkoromtól, és olyan dolgok történtek velem, amitől a legtöbben félnének. Én is féltem ezektől egy ideig, amíg rájöttem, hogy nem kell félnem. Ezt azért említem meg, mert az elmúlt években nagyon sok iránymutatást kaptam, melyik úton kellene mennem, amelyiken valójában én is haladni akarok. De én állandóan letértem róla félelemből.

Egészségügyi problémáim végül arra kényszerítettek, hogy “MEGÁLLJAK”.

És ahogy lenni szokott, abban a megállásban és csendben meg tudtam figyelni és észlelni belső érzéseimet. És jöttek a válaszok is. A lelkem, az énem válaszai, amik nagyon jól tudják, mit akarnak és mit nem, csak félnek megvalósítani kívánságaikat.

Tekintettel arra, hogy mennyi időm lett hirtelen, elvégezhettem a táplálkozási tanfolyamot, és elkezdhettem képezni magam. Feláldoztam a szabadidőmet, és olyat valósítottam meg, amit valóban élvezek. Ez az én nagy hobbim, és én szeretem ezt a fitt életet. Tudják mit szeretek ezen a legjobban? Azt az utat. Szeretem látni a szervezetem azonnali reakcióját bármire, amit csinálok. Mindig azt hittem, hogy az eredmény tetszik, de nem. Én az egész utat szeretem, és ezért döntöttem úgy, hogy létrehozom a „Fit a šťastná aneb když je cesta cílem” Facebook csoportot, és az azonos nevű Facebook-oldalt.

(a történet folytatása, és praktikus tanácsok)