A fagyasztó előnyei és hátrányai

Manapság már nem kell annyira aggódnunk egyes élelmiszerfajták eltarthatósága miatt a hűtők és fagyasztók lehetőségeinek köszönhetően.

Tudják, hogy mennyi ideig állnak el az élelmiszerek a fagyasztóban?

Egy kis történelem

Nem is olyan régen, amikor még nem volt hűtőszekrény és fagyasztó, sokféleképpen tárolták az élelmiszereket. Ha az érintettek egy patak közelében laktak, akkor elég volt az ételt egy jól záró edénybe tenni, hogy ne folyjon be a víz, és a hideg patakvíz (nyáron kb. 4-10 °C) lehűtötte az ételt. Hasonlóképpen volt akkor is, ha egy háztartásban volt kút, minél mélyebb volt, annál jobb volt.

Saját ház építésénél, ha a családnak volt lehetősége rá, akkor ügyeltek arra, hogy legyen egy pince is, ahol az élelmiszereket (és nem csak élelmiszereket, hanem például alkoholt is) hosszabb ideig lehetett tárolni. A pincének kellett, hogy legyen ablaka, és enyhén lefelé kellett dőlnie, hogy a pince különböző részein eltérő hőmérséklet legyen. Például az almát és a körtét feljebb kell tárolni, aminek a tároláshoz 5 °C körüli hőmérsékletre van szükség, a burgonyát pedig lejjebb, mivel a hőmérsékletnek 3 °C körül kell lennie. Az ablakok funkciója a szellőztetés, hogy a pincékben ne legyen nagy a páratartalom, és ne szaporodjon el a penész és a gomba. Nyáron és ősszel éjszaka ajánlatos szellőztetni, télen, ha nem fagy, és tavasszal pedig a reggeli órákban.

• Gyümölcs- és zöldségtárolásnál a páratartalomnak 80% körül kell lennie. Megfelelő tárolás mellett így a zeller, hagyma, fokhagyma, karalábé, sárgarépa, póréhagyma, cékla, káposzta, alma vagy körte gyakorlatilag egész évben eláll.

Már az ókori palotákban is megtalálhatóak voltak a jégszobák, amelyeket télen megtöltöttek jéggel, és megpróbálták a lehető legjobban szigetelni, hogy nyáron a jég ne olvadjon el túl gyorsan. Az ilyen jellegű jégszobák és jégházak nem is olyan régen még használatban voltak – például Prága Braník városrészében 1954-ig rendeltetésüknek megfelelően működtek a jégházak, és a történelmi épületek a mai napig állnak, de ott ma már csak koncerteket tartanak. Télen a jégkészítők a sörfőzdék pincéibe is nagy jégdarabokat szállítottak, így a pince még tavasszal is egy nem tökéletes fagyasztóként funkcionált.

Ami a hűtőszekrényeket illeti, 1756-ban William Cullen skót orvosnak és vegyésznek támadt egy ötlete, hogy jeget tesz egy dupla falú faládába, és a hűtés elősegítésére pedig egy kézzel hajtott szivattyút használva részleges vákuumot teremtett. Ötven évvel később a ma ismert hűtőszekrény formát az amerikai Oliver Evans készítette, aki azonban a saját tervei szerint egyetlen működőképes hűtőszekrényt sem volt képes elkészíteni.

James Harrison skót feltaláló 1855-ben megépítette az első műjég előállítására alkalmas készüléket. Carl von Linde német professzor 1876-ban szabadalmaztatott egy ammóniás kompresszoros hűtőgépet. A mérgező gázokat, mint például a kén-dioxidot egészen 1929-ig használták a hűtőgépekben, majd a freont használták, amit azóta be is tiltottak. Az első háztartási hűtőszekrényt 1911-ben kezdte el forgalmazni a General Electric. Az első cseh köztársaság idején a hűtőket a Horák cég gyártotta Lužec na Mělnicku-ban. A második világháború után az első csehszlovák hűtőszekrényt pedig a Calex gyártotta le 1950-ben.

Milyen hőmérsékletnek kell lennie a fagyasztóban, és milyen élelmiszerek nem valóak a fagyasztóba?

Ami a fagyasztót illeti, 1964-ben a Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézet megállapította, hogy a fagyasztóban az ideális hőmérséklet -18 °C. 1989-ben az Európai Gazdasági Közösség ezt ismét megerősítette, és a szakemberek ma is ezt ajánlják. A -18 °C-os hőmérsékleten hetekig, de akár több hónapig is tárolhatóak az élelmiszerek.

• A gyümölcsök, mint például az eper vagy a málna, a fagyasztás után akár 30%-ot is veszíthetnek a tápanyagokból és 50%-ot C-vitamin tartalmukból, viszont megnő a béta-karotin aránya. Az ásványi anyag tartalma megmarad.

A magas víz- és sótartalmú élelmiszerek nem valóak a fagyasztóba. Tehát nem csak az uborka, dinnye, paradicsom, saláta, cukkini, fokhagyma, hanem a sonka, a kolbász, a főtt rizs, a zabkása vagy a főtt krumpli sem. Nem volna szabad lefagyasztani a tojást és bármit, ami tojást tartalmaz (öntetek, majonéz), valamint a sajtot és a tejet sem. A rántott ételek pedig keserű ízűek lesznek a fagyasztóban.

Mennyi ideig állnak el az élelmiszerek a fagyasztóban?

Akár 1 évig

is eltartható a fagyasztóban a szárnyas és marhahús, de akár a pisztráng is. Ez annak köszönhető, hogy ezek a húsfélék nem annyira zsírosak.

8 hónapig

eltarthatóak a fagyasztóban a zsírosabb húsok, például a sertés és birka, a halak közül például a lazac.

6 hónapig

Ennyi ideig szabad tárolni a gyümölcsöket és zöldségeket.

3 hónapig

Ennyi ideig lehet a fagyasztóban tárolni a pékárut, például kenyeret és zsemlét, valamint a hőkezelt húsokat.

Tippek és trükkök

A fagyasztóba való tárolás előtt az ételeket elő is lehet készíteni. Például a szeletelt kenyér sokkal gyorsabban ki tud olvadni. Az alufóliába csomagolt pékáru a fagyasztóban jobban megőrzi a nedvességtartalmát és az ízét. A húst is inkább feldarabolva fagyasszuk le, nem nagy darabokban. Érdemes a zacskókra ráírni a dátumot, mikor tettük a fagyasztóba, illetve egyes húsoknál még a fajtáját is, mert nem mindig lehet felismerni, milyen csirkehús van a zacskóban. Az a legjobb, ha a hűtőben hagyjuk kiolvadni a húsféléket, a halak esetében ez szinte kötelező.

illusztrációs fotó: cz.depositphotos.com

Jan Lipšanský

Forgatókönyvíró, újságíró, író, a Cseh Televízió munkatársa, jelenleg két fiával töltik kellemesen mindennapjaikat, és együtt utazgatnak.